Majd megérted – a gyermeki lélek és képzelet világa
Idén 11. alkalommal rendezték meg a Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában. Az eseményen előadások, beszélgetések és különböző foglalkozások is helyet kaptak, így a legkisebbektől a felnőttekig mindenki találhatott magának érdekes programot. A rendezvény egyik figyelemre méltó programpontja, melyre a második nap került sor, Borcsa Imola Majd megérted című könyvének bemutatója volt. Borcsa Imola a Helikon hónap szerzője lett márciusban, 2020-ban pedig, első kötetéért megkapta a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díját. A szerzővel Márton Evelin író, újságíró beszélgetett.
Az író szülei is csatlakoztak a hallgatósághoz: ez megerősítette az esemény közvetlen és bensőséges légkörét, amely végig meghatározta a beszélgetést. A mű világát a szerző által felolvasott részlet is közelebb hozta a közönséghez.
A beszélgetés egyik központi kérdése a gyermeki perspektíva használata volt. Márton Evelin szerint ritkán történik az írás során olyan, hogy “csak úgy jött”. Ezért úgy gondolja, lévén, hogy Imola gyógyszerész is, tudatosan választotta és használta fel a gyermeki nézőponttal járó előnyöket. Mindkét szakmában vannak “receptek” és szabályok, amiket érdemes követni. Imola szavaival: „a gyerekhang az ölembe hullt”, érzékelteti, hogy az írónak nem volt feltett szándéka a gyermeki nézőpontot a téma és mondanivaló átadása érdekében felhasználni. Leginkább hitelesen szerette volna bemutatni a gyermeki lélek és képzelet világát.
Egy másik fontos kérdés, amely a beszélgetésben felmerült: van-e életrajzi párhuzam. Mondhatni, van. A helyszín a könyvben egy székelyföldi kisváros, Borcsa Imola pedig kézdivásárhelyi. Ugyanakkor ő is a ’90-es évek Romániájában volt kisgyerek, ahogy Andriska is, hasonló családi helyzettel, hiszen egyedüli gyerek, ahol ilyen módon a nagycsalád felértékelődik.
A közönség betekintést nyerhetett az alkotói folyamatba is. Borcsa Imola megosztotta velünk, hogyan született egy novellából, majd a novellafűzérekből kötet. Minden Az űrhajó című novellával kezdődött, később döntötte el, végső soron mit is alkot a történetből. Az első megírt novellából, ami Halottak Napján játszódik, integrálódott a történetbe a tragikum és gyász témája is.
A szerző azt is megosztotta a közönséggel, annak ellenére, hogy a borítóra kollázsillusztrációt tervezett, amikor meglátta a Hatházi Rebeka által készített jelenlegi borítót rájött, mindvégig ilyet szeretett volna, csak nem tudta, mielőtt azt meg nem látta. A borító története jól tükrözi, mennyire ösztönös és intuitív folyamat tud lenni az alkotás.
A közönség is kérdezhetett, így tudtuk meg, nincs különösebb oka, a főszereplőnek mi a neme, leszámítva, hogy a szerző bevallása szerint ő gyerekként inkább kisfiús lányként gondol vissza magára.
Összességében az esemény egy személyes és bensőséges betekintést nyújtott az alkotó belső világába. A beszélgetés egyszerre volt elgondolkodtató és emberközeli, ugyanakkor a közönség közelebb kerülhetett a művek mögött álló élményekhez és folyamatokhoz.
Toti Ramona, Világ- és összehasonlító irodalom – Angol nyelv és irodalom szak, II. év


