Kamaszok, kávéházak és magyarok Amerikában

Sokan voltak kíváncsiak Kádár Annamária új könyvének bemutatására és a könyv témájára felfűzött beszélgetésre. A (Kis)kamaszok – Milyenek ők ma, és hogyan kapcsolódjunk hozzájuk jól? című könyv érzékenyen és közérthetően igyekszik feltárni a kamaszok világát. Csíki Adél kommunikációs szakértő faggatta a szerzőt a könyv ötletéről, megírásának körülményeiről, szakmai meglátásairól. Kádár Annamária kiemelte, hogy egyrészt a kamaszkori fejlődéslélektan tételei és szakirodalma is elavulttá vált, másrészt a mostani generáció esetében már a környezet, a körülmények, de még az életkorok is nagyban eltolódtak, átrendeződtek. Egyrészt ennek eredményeként született meg ez a könyv, amibe rövid, tömör szerkesztésben rengeteg gyakorlatias dolog került bele, rendkívül hasznossá téve azt a kamaszok megértéséhez, a szülők belső kamaszkorának (újra-)felélesztéséhez. A közönség soraiban ülő szülők, zömében anyukák, önfeledten nevettek a szakember saját kamasz gyermekével kapcsolatos példáin és történetein. Beszélgettek még a serdülőkori szorongásról, érzelmi biztonságról, mikrokörnyezetről, a szertartások és a rítusok, de legfőképp a család megtartó erejének fontosságáról. 

Két éve került bemutatásra a Csíkszeredai Könyvvásáron Nyáry Krisztián Így ettek ők című könyve, most pedig új kötettel érkezett Itt kávéztak ők – írók, művészek és kávéházaik címmel. Mészáros Sándor kiadóvezető beszélgetett Nyáryval költőkről és kávéházi kultúráról. Kezdetben tisztázták, ugyan ma is vannak kávéházak, de már nem úgy működnek, nem azokat az értékeket képviselik, mint virágkorukban, hiszen már eltűnt az a polgárság és az az életforma, ami a magyar kávéházi kultúrát alapjaiban meghatározta. Nyáry előadásában részletesebben is feltárultak a kávéházakat körül lengő mítoszok, költőkről és alkotásokról szóló városi legendák, a korabeli irodalmi közeg milyensége. Mi a jelentősége Krúdy novellisztikájában az evésnek, és tudott-e valójában főzni az író? Miért kellett Füst Milán titkolja, hogy gazdag? Milyen is kell legyen a korabeli költő imidzse? Miért jártak valójában kávéházba? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők Nyáry anekdotái és magyarázatai mentén. Végszóként pedig az is elhangzott: az irodalomhoz olvasó is kell!

Izgalmas életinterjú gyűjteményt ismerhettek meg az érdeklődők a könyvvásári színpad utolsó programján. Antal-Ferencz Ildikó erdélyi származású szabadúszó újságíró állította össze a Magyarnak maradni Amerikában című kötetet, amiben 45 életinterjún keresztül tárja fel az Észak-Amerikában élő, magyarságukhoz hű közösségek és személyek sorsát. A három amerikai év tapasztalataiból született válogatásról Péter Beáta kérdezte az újságírót. Beszélgetésük bensőséges hangulatú volt, rengeteg élményt és személyes tapasztalatot osztott meg a hallgatósággal a szerző. Hallhattunk az interjúk elkészítésének körülményeiről, a több mint száz elkészített interjú publikálási nehézségeiről, a gyűjtemény kötet összeállításáról. Rálátásunk lett a diaszpórában élő magyarság közösségeinek megtartó erejére, a magyar nyelvű beszéd erős igényére és fontosságára.