Borús, esős időre ébredtünk Csíkszeredában, de a rossz idő sem tántorította el a könyvkedvelő közönséget attól, hogy szép számban ellátogasson az arénába. Családdal, gyerekkel vagy egyedül, de sokan kíváncsiak voltak a könyvvásár szombati programkínálatára is. Hangulatos bábjáték, jobbnál jobb könyvek, kreatív gyermekfoglalkozások, tartalmas beszélgetések és bemutatók vették kezdetét a könyvvásár harmadik napján.
Ha én felnőtt volnék…
„Minden gyerek tudja, még a legkisebb is, hogy rossznak lenni sokkal mulatságosabb, mint jónak lenni.” – hangzott fel a tanulságos dal a Cimborák Bábszínház szombat reggeli előadásán a könyvvásár színpadán. A felnőttek mintha mindezt elfelejtették volt, állítja a darab, de Janikovszky Éva és a Ha én felnőtt volnék hőse, a dacos kisgyerek kalandos képzeletén keresztül megtudhatjuk, hogyan látja a felnőtteket gyerekszemmel, milyen felnőtt lenne, avagy milyennek is kéne lennie a felnőtt létnek. Az előadás rendkívül részletgazdag: animáció, narráció, élő zene, hangeffektek, jelmezesek és bábosok közös munkája varázsolta a színpadra ezt az igényes és roppant tanulságos előadást. Dávid Péter rendezésében a darabot játszották: Daróczi Klarissza, Gecse Noémi, D. Gulácsi Zsuzsanna, Nagy Lázár József és Pánczél Kata.
Megéléstől a megírásig
Elgondolkodtató ifjúsági regénnyel érkezett Bernáth Zsolt a Csíkszeredai Könyvvásárra. A Kronosz gyermekei egy különleges időutazásra invitálja olvasóit, és mint megtudtuk egy igaz barátság, a fiatalkori énhez fűződő kapcsolat ihlette ezt a történetet. Hogyan lehet elérni, hogy örömmel vessék bele magukat a fiatalok az olvasásba? Honnan merítette ötleteit a szerző? Többek között ezekről is szó esett a kötet bemutatóján, ahol a szerzőt Nacsa-Soós Barbara, a Cerkabella Könyvkiadó szerkesztője faggatta a regényben szereplő helyszínekről, karakterekről, a két idősáv kapcsolatáról, az alteregó témájáról.
Hiánypótló könyvsorozatot ismerhettek meg az érdeklődők a Cerkabella Kiadó bemutatóján. A Betűzgető könyvsorozat kimondottan az önálló olvasással ismerkedő, olvasni tanuló korosztály számára készült. Nacsa-Soós Barbara, a könyvsorozat megálmodója számolt be a direkt ezt célzó könyvek hiányáról a piacon, majd az ötlet megszületéséről és a kivitelezésről. Mészöly Ágnes író beszélt arról, hogy milyen kihívások elé állít egy írót egy ennyire rövid gyerekkönyv megírása szemben a terjedelmesebb regényekkel, nagyprózákkal. Adott szóra vagy mondatra sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni, mivel kötött formában és szűk terjedelemben kell egy cselekmény ívnek létrejönnie, ezért itt a megszokott írói magatartásból vissza kell venni, alá kell rendelődni a feladatnak. Majoros Nóra író beszélt arról, hogy milyen fontos szerepe van ezekben a könyvekben a képekben, kép és szöveg egymást kiegészítve beszéli el a történetet, amit bár a felnőttek kevésbé, de szerinte a gyerekek nagyon jól megértenek, összekapcsolják a jelentéseket, és együtt értelmezik a jeleket. Szó esett még a sorozatban szereplő állatokról, a történet olvasás igényéről, a képi és verbális információ feldolgozhatóságáról, és arról, hogy éppen mit fogyasztanak és milyen igényeik vannak ma a gyerekeknek.
Rendhagyó módon prózakötettel érkezett vissza a színpadra László Noémi. A mi iskolánk című kötetet Hatházi Rebeka illusztrálta és a Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg. Péter Beáta a beszélgetés kezdetén azzal a felkiáltással indított, hogy mennyire nem mindennapi, hogy László Noémi prózakötettel jelentkezett. Megtudhattuk milyen felkérésre és milyen módon keletkezett jelen kötet: eredetileg egy pedagógusoknak szánt sajtótermékben jelentek meg három év leforgása alatt ezek a szövegek, amelyek később kötetté álltak össze. Péter Beáta emelte ki, hogy a humor nem csupán a szöveg szintjén, de az illusztrációkban is fellelhető különleges többletjelentést és hangulatot biztosítva a kötetnek. A szerző bensőséges és humoros történetekkel adott ízelítőt a kötetben elbeszéltekből, majd fel is olvasott a szövegekből. Kiderült, a valójában is átélt történetek elbeszéléséhez már csak a megfelelő nyelvet kellett megtalálni, és azáltal szólaltatni meg az átélteket.
Imidzs- és kiadóváltás után érkezett legújabb könyvével Csata Éva, akit a Holnapom meséje kapcsán Vidám Bea kulturális menedzser faggatott. A Mentor Könyvek Kiadó gondozásában megjelent regényben egy nő élete bontakozik ki a nélkülözés, a kirekesztettség és a veszteségek tükrében a kommunizmus ideje alatt. Csata Évára jellemző, hogy saját megéléseiből merít könyveiben, és itt sem volt másképp. Kiemelte a szerző, hogy mennyire fontos számára a traumákról és a megélésekről való beszéd már csak a munkája miatt is. A fogyatékkal élő személyekkel való munka nehézségei ellenére képes már az örömöket és az apró csodákat látni, illetve úgy érzi az írás és az olvasás terápia számára. Olyan fontos témákat érintettek a beszélgetés során, mint az együttérzés fontossága, és a társadalmi elfogadás fejlődése a rendszerváltás óta specifikusan a fogyatékkal élők, a homoszexualitás, illetve összességében a másság esetében. A bemutató beszélgetést a közönség kérdéseivel zárták.
Az Erdélyi Szép Szó évről évre tovább íródik, és évről évre itt kerül bemutatásra a Csíkszeredai Könyvvásáron. A 2026-os kötetben a már jól ismert alkotói hangok 2025-ben termett megszólalásait ezúttal is Lövétei Lázár László szerkesztői munkája fogja össze. Az idei kötet sem csupán egy gyűjtemény, hanem egy látlelet, ami az erdélyi kortárs magyar irodalom élő lüktetését, sokszínűségét hivatott bemutatni. A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent antológiát a szerkesztő mutatta be, és a kötet számos szerzője fel is olvasott a színvonalas alkotásokból: Borsodi L. László, Demeter Arnold, Ferencz Imre, Horváth Szekeres István, Kristó Tibor és Száva Csanád, valamint soron kívüli felkérésre André Ferenc, majd az elmúlt évek hagyománya szerint Fekete Vince.
Újabb ősbemutató következett délután a színpadon: a csíkszeredai közönség találkozhatott először Cserna-Szabó András legújabb regényével. Az Anya csak egy nincs annyira friss a kiadvány, hogy még a szerző beszélgetőtársa, Nyáry Krisztián is most foghatta először a kezében. Ez a regény más, mint az eddigiek – fejtette ki a szerző – soha nem tudott személyes történeteket írni, így most sem gondolta, hogy a családinak szánt jegyzeteiből végül regény születik. Rendkívül szemléletes hasonlattal élt az író: eddigi regényei esetében, ha a kész mű egy ház, akkor a téglák fikciók voltak, a malter, amit közé kent, pedig a nonfiction, és még ehhez a kevéshez is rengeteget kell kutatnia. Most ennél a regénynél fordítva van, hiszen a kutatómunka következtében temérdek információval rendelkezett az édesanyja múltjáról, és ennek kellett formát, ívet adnia a kevés fikciós malter felhasználásával. Bensőséges beszélgetés kerekedett a bemutatóból a különleges regény keletkezéstörténete mentén, ami olyan témákat is érintett, mint a nemzedékek, a családi történetek, az elveszett tudás és a homályba vesző felmenői sorsok.
Első alkalommal láthatta a csíkszeredai közönség a könyvvásár színpadán Ugron Zsolnát. Az íróval Péter Beáta beszélgetett Márdirosz Ágnes színész társaságában, aki részleteket olvasott fel egy-egy Ugron-regényből. A szerző sokoldalú munkásságát Péter Beáta mutatta be, kiemelve a sok különböző szerepkört, amelyben tevékenykedik. Mindenben, amivel foglalkozik a történetmesélés iránti szenvedély hajtja előre – jegyezte meg Ugron Zsolna. A regények keletkezési történeteinek kulisszatitkaiba is betekintést engedett a beszélgetés. Megtudhattuk, hogyan született meg első regénye, az Úrilányok Erdélyben, majd annak sikerét követően hogyan valósult meg pánikhelyzetben, mintegy biztonsági lépésként, a négykezes levélregény Meskó Zsolt társszerzővel. Ezeket követték a történelmi regények, amelyekben kibontakozhattak az író munkásságának is védjegyévé váló érzékeny női sorsok. Az önfeledt beszélgetés során azt is elárulta az író a hallgatóságnak, mennyire élvezi a kutatómunkát, a különböző történelmi korok feltárását, mennyire ösztönösen írja meg ez alapján a történeteket, ugyanakkor milyen történetszálak megírása tudja megviselni. A program végeztével Ugron Zsolna dedikálta a regényeket.
Több, mint húsz évnyi munka eredménye a közel 400 portrét sorakoztató arcképcsarnok, amit Siklódy Ferenc állított össze az Elődök és kortárs művészek Erdélyben című albumban. A Polis Kiadó és a Csíkszereda Kiadóhivatal közös gondozásában jelent meg ez az egyedi gyűjtemény, ami ismert és elfeledett alkotóknak állít emléket. A kiadvány elkészültét egy csíkszeredai kiállítás is megelőzte – tudtuk meg bemutatón, ahol Siklódy Ferenc képzőművésszel Túrós Eszter és Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészek beszélgettek. Siklódy kihangsúlyozta, illetve köszönetet is mondott a sok szakembernek, akik körülvették és segítették a gyűjtést, az arcképcsarnok elkészítését, az album összeállítását és kiadását.
A Csíkszeredai Könyvvásár harmadik estjét egy sok érdeklődőt vonzó pódiumbeszélgetés zárta a nemrég 80. születésnapját ünneplő Spiró Györggyel. A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakjával a színpadon Lövétei Lázár László beszélgetett, aki indítóként Tolsztojjal vont párhuzamot. Ezen a vonalon indult el egy tartalmas beszélgetés, ami a kötetek, a különböző nemzetekhez köthető történetek mentén haladva betekintést engedett Spiró írói világába, az egyes művek háttértörténetébe, az alkotói folyamatokba, személyes megtapasztalásokba. A pódiumbeszélgetés is hűen tükrözte azt, hogyan gondolkodik és alkot Spiró György, milyen témákhoz hogyan nyúl, valamint azt, hogy műveiben milyen nézőpontokat kínál fel múltunk és jelenünk, történelmi létünk megértéséhez.
Kötet- és lapszám bemutatók a Fodor Sándor teremben
Megindító beszélgetéssel indult a szombat a Fodor Sándor teremben: Bernáth Zsolt sajátos ifjúsági regénnyel jelentkezett, két gyermek barátságán keresztül állít emléket a munkatáborban meghalt Rejtő Jenőnek. Mint a szerző kifejtette: egyrészt tartozott ezzel az irodalmi kánonból kihagyott, és manapság „gyéren” olvasott írónak, másrészt fontosnak tartotta, hogy az adott korszak kegyetlenségére felhívja a figyelmet a jelenünkben, amikor egyre többen elbagatellizálják a munkatáborok, koncentrációs táborok valóságát. A csodák hiánya című kötet kapcsán azt is megtudtuk, hogy a csoda végül megtörténik, mert „a gonosz nem győzhet”.
Idén is köszönthettük a Fodor Sándor teremben a Helikon folyóirat szerkesztőit, Karácsony Zsoltot, László Zsuzsát, Márton Evelint és Nagy Zalánt, akik ezúttal két különszámmal érkeztek. A közönség visszafogott számának ellenére jó hangulatú, hasznos beszélgetés alakult ki, főként a Bodor Ádám, illetve a Bajor Andor tiszteletére összeállított különszámok mentén.
Hogy mennyire rövid lehet egy óra, arra jó bizonyíték a Székelyföld folyóirat májusi lapszámának bemutatója. A Fodor Sándor teremben teltházas közönség előtt ismertették a csernobili atomkatasztrófa 40 éves évfordulóját középpontba állító számot. Magyarosi Sándor történész moderálásában, Gagyi József társadalomkutató, Incze Réka környezetmérnök és a Csernobilt háromszor is megjárt Zsombori Vilmos geofizikus közreműködésében érdekfeszítő beszélgetés alakult ki a katasztrófa kommunikálásának és a társadalomra gyakorolt hatásának témáiban, tudományos alátámasztással, személyes élmények felelevenítésével.
Karácsonyi Zsoltnak, a Helikon főszerkesztőjének két kötetét is bemutatták a Fodor Sándor teremben: az idén megjelent A nézőt néző néző című tanulmány- és esszékötetét, illetve az Ahol a zenészek elnyelik a hangot című verseskötetet. A szerző beszélgetőtársa, Borsodi L. László költő, tanár kezdésként a „forrásvidéket” kutatta: mi az, amiből vers lesz, és mi az, amiből tanulmány vagy esszé? A műfajok párbeszédét felolvasás zárta.
Hogyan születik meg egy mély beszélgetés, hogyan lehet eljutni a hivatalos válaszoktól az őszinte pillanatokig – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptak azok, akik részt vettek Csinta Samu Ajtók kilátással című interjúkötetének bemutatásán. A román anyanyelvű megszólalókat is bemutató kötetnek köszönhetően kívülről is ráláthatunk a magyar közösség világára. Gondolatébresztő kötet, egy ablak egymás megértésére.
Böjthe Pált kiskatonaként találta meg az 1989-es forradalom, ráadásul nem is távol Temesvártól. A Karácsony hava című kötet szívet tépő látlelete egy kegyetlen korszaknak, amikor a katonaság megaláztatások sorát, egymás összeugrasztását jelentette, ráadásul a rendszerváltó hangulat sem tudott ünnepélyessé válni, sőt hónapokon át riadókészültségben álltak. A kötet a szerzőnek egyfajta köszönetnyilvánítása azok irányába, akiknek bátorságuk volt szembe szállni a fegyverekkel, és akiknek többségét mára méltatlanul keveset emlegetnek.
Versek, képek, állatok a Szöcskedombon
Interaktív mesés foglalkozással várták a legkisebbeket szombat délelőtt a Szöcskedombon. A Móra Könyvkiadó gondozásában megjelent Minna és Róka című könyvek kapcsán tartott maga a szerző, Mészöly Ágnes mesélős programot. A kicsik szüleikkel együtt vehettek részt a mesékhez kapcsolódó kézműves foglalkozáson, meseolvasáson.
Vers-kép-mixer alkotó foglalkozással várta Szabó Rita múzeumpedagógus a gyerekeket. Egyedi szó- és képmozaikokat hoztak létre a gyerekek szavakból, képekből és színekből. Ezek összeragasztása segített megtapasztalni a gyerekeknek, milyen együtt játszani a szavakkal és a képekkel, valami újat létrehozni a képzeletünk segítségével.
Két további foglalkozás is várta a gyerekeket Szabó Rita vezetésével: először Kájoni Jánossal és munkásságával ismerkedhettek meg a gyerekek játékos módon, később pedig az állatos versek kerültek fókuszba: a kicsik megismerkedhettek a formaverssel és szórajzolt állatokat alkothattak a vers nyelvén.
Booktalk a Sapientia Lounge-ban
Kötetlen, élő kibeszélőre került sor szombaton a Sapientia Lounge-ban, ahol Mészöly Ágnes krimijei kerültek terítékre. Csíki Adél kommunikációs szakember, könyvklub vezető moderálásával osztották meg egymással a jelenlévők olvasmányélményeiket és tapasztalataikat a Szabó Ágota esetekkel kapcsolatban. Az izgalmas bűnügyi regények remek alapot, sok izgalmas témát szolgáltattak az élmények megosztásához és átbeszéléséhez.
Biró Mónika-Anita
Kovács Hont Imre
