Amikor a játszma életre kel

Interjú Bandi Anikóval

Bandi Anikó jelenleg másodéves bölcsész szakos hallgató a Sapientia EMTE Csíkszeredai
Karán. Tavaly jelent meg második regénye a New Adult műfajban, Végzetes játszma címmel.
A könyv kapcsán Anikóval a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron beszélgettünk.

– Mi inspirált a Végzetes játszma megírásában?

– A Végzetes játszma férfi főszereplője már az első könyvemben is szerepelt kisfiúként, ahol
elmondja, ha felnő, focista lesz. Amint befejeztem első könyvemet, a Szerelem hangját, úgy
véltem, hogy Noah kitartását muszáj papírra vetnem. Ezért fogtam neki története megírásának.
Mindemellett a foci iránti szeretetem is közrejátszott és inspirált.

– Volt valós személy vagy esemény, ami hatással volt a történetre?

– A regény főszereplője a képzeletem szüleménye, viszont nagy focirajongó vagyok, nem
tudtam kizárni a való világot. A kedvenc focistám (C. Ronaldo) nyilván magasra tette a lécet,
ezért akarva-akaratlanul, Noah hasonlít rá, viszont nem ez volt a szándékom.

– Volt, hogy elakadtál írás közben? Hogyan lendültél át rajta?

– Persze, hogy volt. Vannak időszakok, amikor játszi könnyedséggel jönnek belőlem a szavak,
de úgy hogy nem tudom elég gyorsan verni a klaviatúrát az ujjaimmal. Máskor meg
megerőltetőnek érzem azt, hogy kipréseljek magamból egy fél oldalt. De rájöttem arra, hogy
amikor nem jön magától a dolog, akkor nem kell erőltetni, mert akkor nem vagyok
megelégedve azzal, amit írok, így feleslegesnek látom azt, amit írtam.

– Volt személyes élmény vagy életszakasz, ami erősen hatott a történetre?

– Igen, volt ilyen élmény, ami hatott a történet végkifejletére. Kislánykorom óta mindig is
focista szerettem volna lenni, viszont ez az álom nem vált valóra. Csupán hobbi szinten sikerült
játszanom. Így ebbe a könyvbe írtam bele azt a vágyat, amit kiskoromban álmodtam meg
magamnak. Ez a könyv az ékes példája annak, mennyire megszállottja vagyok a focinak.

– Melyik szereplő áll hozzád a legközelebb, és miért?

– A kedvenc szereplőm Noah. Ő az a szereplő, aki követi a vágyait és mindent megtesz azért,
hogy valóra is váljanak. Ezt tisztelem a karakterében (még ha én is írtam őt).

– Mennyire tervezted meg előre a történetedet, és mennyire alakult az írás közben?

– Amikor nekikezdtem a történetnek, csak annyit tudtam, hogy a fociról fog szólni. Ennyi és
semmi több. Majd ahogy elkezdtem kidolgozni a szereplőket és azok életét a történeten belül,
magától jött a folytatás. Egy korábbi interjúban mondtam már, ha van is egy kezdetleges
sémám, azt sosem követem. Írás közben mindig változtatok az előre eltervezett dolgokon.

– Mi jelentette a legnagyobb kihívást az írás során?

– A legnagyobb kihívást talán az jelentette számomra, hogy írás közben úgy éreztem magam,
mintha én is a történet egyik szereplője lennék. Emiatt nehezemre esett objektívnek maradni,
és kívülállóként tekinteni az eseményekre.

– Milyen érzés volt először kézbe venni a kész könyvet?

– Amikor legelőször kézbe vettem a könyvet, konkrétan a fellegekben éreztem magam, hiába,
hogy adtam már ki azelőtt egy másikat is. Mindkét könyvem kézben tartása más érzés volt.
Persze mindkettőnél határtalan örömöt éreztem, és azt, hogy egy hosszú folyamatnak értem a
végére. Viszont kinyitva kissé csalódtam a könyv tördelése és szerkesztése miatt. Ezek ellenére
tényleg csodálatos élmény volt, ahogy frissen ott tartottam a kezemben.

– Volt olyan jelenet, amit különösen nehéz volt megírni?

– A legnehezebb jelenet talán az volt, amikor a regény vége felé meghalt az egyik kedves
szereplő. Annak a jelenetnek a leírása nagyon hosszadalmas folyamat volt. Sőt még azon is
agyaltam, hogy megváltoztatom a forgatókönyvet, és más irányba megyek el, viszont a végén
sikerült megküzdenem a jelenet megírásával.

– Ha film készülne a könyvből, kit tudnál elképzelni a főszerepekben?

– Ejha! Ez magas labda. Viszont, ha neveket kellene mondanom, akkor Noah karakterének
megfelelne Theo James, Alexa (prime időszak) karakterének meg Megan Fox (prime időszak).

Szegedi Tímea