Foglalkozások gyermekeknek és fiataloknak
A mozgalmas első napot egy még mozgalmasabb, eseménydúsabb második nap követte a 8. Csíkszeredai Könyvvásáron. Reggel 10 órára óvodásoktól egészen a középiskolásokig gyerekek és fiatalok seregei vették birtokba a vásártér minden helyszínét.
A Szöcskedombon a Csiribiri 1-3 éveseknek szóló gyermeklap foglalkozásán vehettek részt a legapróbbak Sándor Csilla és Boldizsár Gizi vezetésével. Kisebb csoportokba tömörülve zsibongtak a gyerekek a Szöcskedombon szerteszét babzsákokban, kis székeken asztalok vagy plakátok körül, festett ujjak és lenyomatok színlettek mindenfele a foglalkozás során.
A Szöcskedomb adott otthon a Csiribiri testvérlapja, a Csodaceruza foglalkozásának is, ahol a kisiskolások a folyóirat mellékleteként megjelent szerkeszthető lapszámot formálhatták a maguk kedve és meglátása szerint. A foglalkozás vezetői, Sándor Csilla és Boldizsár Gizi a Petőfi-emlékév okán egy Petőfi-lapszám elkészítésével készültek a programon résztvevő gyerekeknek. A Szöcskedomb megtelt apró szerkesztőpalántákkal, ki írt, ki rajzolt, ki vagdosott, majd ragasztott: közösen dolgoztak a sok szép színes és egyedi lapszám összeállításán.
Eközben az emeleti Fodor Sándor teremben André Ferenc tartott több mint teltház előtt alternatív irodalomórát a középiskolásoknak. Vers illetve slam poetry szövegeket hozott az iskolásoknak, beszélt azok sajátosságairól, különbözőségeikről, technikai kérdéseikről. Szó esett arról, hogy mit is jelent kultúrában élni: az egyes kiemelt szövegek és információk ismerete nem elég, hiszen a kultúra megélése egy közösségi létforma, ami a nyelv használatában és ápolásában valósul meg. A csillogó szemű iskolások bólogatva figyelték a csíkszeredai származású költő, slammer szavait, ahogyan bekapcsolódtak gondolatmenetébe.
Önismereti foglalkozást tartott László Noémi a Fodor Sándor teremben a névadó író ikonikus alakját hívva segítségül. Csipikével és történetével indulhattak a gyerekek egy sajátos önmegismerő kalandra: körben ülve beszélgettek, saját magukat helyezték el Csipike történetének térképén így azonosulva egy-egy karakterrel, szereplővel. Mindezt a Csipike megalkotójának, Fodor Sándornak a hagyatéka, az emlékére berendezett írói sarok mellett.
Könyvbemutatók gyermekeknek
A pénteki könyvbemutatók sorát László Noémi nyitotta meg, aki a tőle jól ismert verseskötetekkel szemben, most egy meséskötettel érkezett a Csíkszeredai Könyvvásárra. A Keljfeljancsi ismertetésére Szabó Róbert Csaba író kísérte el László Noémit a színpadra. Miután letisztázták a közönség soraiban ülő gyerekekkel közösen, hogy ki vagy mi is az a Keljfeljancsi, az író azt is elmagyarázta, hogy azért is választotta a János nevet, majd a figurát, mert egyszer azt hallotta, hogy az egyes különböző nyelvekben és kultúrákban a János és annak változatai a leggyakoribb meseszereplő nevek. Szabó Róbert Csaba kérdése nyomán fejtették ki, hogy László Noémi meséi azért hajlanak annyira a népmese műfaji és technikai jegyei felé, mert az írónő tudatosan törekszik arra, hogy a népmese fele közelítse szövegeit megidézve a mese eredeti funkcióit, mint mondott, mesélt közösségi történetek, amelyek a nehézségek és feszültségek oldására szolgáltak. A bemutatót felolvasással zárták, s bár a kötet illusztrátora, Tomos Tünde nem volt jelen, gyönyörű rajzai és alakjai méltóképp képviselték őt is a könyvvásáron.
Szabó Róbert Csaba immár saját ifjúsági kalandregényével tért vissza a könyvvásár színpadára, ahova Orosz Annabella, a könyv illusztrátora és Péter Beáta újságíró kísérte el. Rögtön felmerült a kérdés: ki szeret gamelni? A magasba emelt kezek alapján helyénvalóbb megkérdezni, ki ne szeretne gamelni? Saját tapasztalataikról és játszó szokásaikról beszéltek a színpadon, s ez máris elég volt a fiatal közönség érdeklődésének felkeltésére. Szabó Róbert Csaba regényéről hamar kiderült, nem csak témájában hívogató, de útikalauzként is nagyszerűen működik. Az Újratöltés a Kőrösök völgyének rendkívül pontos lenyomata és reprezentációja, mint az események színhelye. Az író beszámolt arról, hogy szövegeinek, történeteinek tudatos koncepciója a valós, reális helyszín és a fiktív történet kettőse, ahogyan azt már a Vajon Nagyi- könyvekből is láthattuk, olvashattuk. Ez az alapelv alapozza meg az Orosz Annabellával folytatott töretlen és önfeledt közös munkát is, hiszen az illusztrátor egyfajta nyomozómunka eredményeként képes a felismerhetőségig pontosan visszaadni azokat a tájakat, lokális különlegességeket és tájékozódási pontokat, ami rendkívül jól társul a szöveg világához, a történetekhez. A felolvasást követően az Újratöltés témájának apropóján a színpadon szereplők arra kérték a fiatal hallgatóságot, legyenek türelemmel a technológia vívmányaiban kevésbé jártas idősebb generációkkal, igyekezzenek elmagyarázni és megmutatni nekik azt, ami számukra a mindennapok része. Legvégül dedikálásra invitálták a fiatal olvasókat a Gutenberg Kiadó standjához.
A Fodor Sándor teremben egy igazán szép kiadványt mutatott be Jankó Szép Yvette fordító és Berszán Virág. A Sally Lloyd Jones nevével jelzett Dalrakeltő egyfajta útkeresési kalauz, ami a kalandra induló gyerekek gondolatait gyűjti egybe, magyarázatokat, irányokat kínál. A résztvevő gyerekek roppant lelkesen igyekeztek saját válaszaikkal is hozzátenni a beszélgetéshez, ami így igazán tartalmassá formálódott. A fordító a kiadványt egyfajta mozaikként írta le, amelyben sok-sok különböző üzenet, elgondolkodtató történet szerepel. Berszán Virág tette hozzá, hogy a klasszikus bibliai alapú szövegek és gondolatok közé a mindennapok alakjai és elemei is jól beilleszkednek, mint Superman, a radar, a tűzoltóautó vagy épp a busz. Ezek remekül közelítik a ma emberét, könnyítik az átélést, közelibbé teszik a történeteket, segítik a befogadást a gyerekek számára. Jankó Szép Yvette egy nagyon okos közönségkérdésre fejtette ki, hogy nem csupán Jones számítható a kötet írójának, hanem az illusztrátor, Jago is, kinek rajzai, alakjai szervesen épülnek be a kötetbe, együtt olvashatók, értelmezhetők a szöveggel, sőt új lehetőségeket is kínálnak. A kötet összességében textuális és vizuális szinteken is dúskál az átvitt, másodlagos értelmezési lehetőségekben.
A Szöcskedomb tegnapi megnyitójáról már ismerőssé vált Tasi Katalin, aki ezúttal egy könyvbemutatóval érkezett a Csíkszeredai Könyvvásár színpadára. A Lányka, tükörben című verseskötetet a szerző társaságában Csonta Noémi magyartanár mutatta be. A kötet versei kapcsán rögtön ki is emelték, hogy ezek a versek nem olyanok, mint amivel a gyerekek az iskolában találkozni szoktak. Pontosabban svéd típusú versekről van szó, melyek a magyarázat nyomán nem a ritmusra és a rímelésre támaszkodnak, hanem a versek tartalmára, a mondanivalóra, illetve arra a narratívára, hogy a gyermekbeszélők olyan témákban szólalnak meg, melyek őket valóban érdeklik tabusítástól és elhallgatástól mentesen. A gyermeki látásmódból fakadó őszinteséget emelték ki a színpadon előadók, mint olyan értéket, ami lehetővé teszi a gyerekeket érdeklő témák megfogalmazását és kibontását. Fontos a gyerekeket arra biztatni, hogy saját valós megtapasztalásaik alapján gondolkodjanak magukról és a világukról.
Tomi Kontio neve idén is elhangzott a Csíkszeredai Könyvvásáron, hiszen Jankó Szép Yvette újabb izgalmas A kutya, akit Macskának hívnak részt hozott el Csíkszeredába (A kutya, akit Macskának hívnak, otthonra vágyik). A fordító röviden beszélt Macska történetéről, hátteréről érintve a sorozat korábbi részeit, majd kitért a könyvben uralkodó identitáskavalkád kérdéseire és feloldhatóságára. Közbe azt is elárulták, hogy a könyv szerzője inkább költő, mintsem író, és lírai hangvétele ezekben a szövegekben is nagyon jól felismerhető. A következőkben Jankó Szép Yvette kitért arra, hogy bár már egészen kicsi kortól ajánlják a könyvet, a benne elbeszélt történet és annak kérdésfelvetései mégiscsak bonyolultabbak vagy borongósabbak ennél. Viszonylag sok kisebb konfliktus, nyomasztóbb kérdések is megjelennek a kötetben, azonban ugyanígy meglepően érzelmes dialógusok is kibontakoznak a szereplők között. A beszélgetőtársak meglátásai szerint a könyv szereplői nem a klasszikus értelemben vett mesehősök, nem érnek el nagyszabású sikereket, azonban elégedetteké tudnak válni, és így hétköznapiságukban közelebbiek, érzéseik és világuk átélhetőbb a gyerekek számára. A felolvasást megelőzően Berszán Virág még kiemelte, menyire letisztultak, egyszerűségükben látványosak a könyv Elina Warsta alkotta illusztrációi.
Kötetbemutatók
A csíkszeredai Pro-print Kiadó az Erdélyi Szép Szó antológia 2023-as kiadásával, és az kötetben szereplő szerzőkkel érkezett a Csíkszeredai Könyvvásárra. A beszélgetéssel egybekötött bemutatón a szerkesztő, Lövétei Lázár László moderálásával Demeter Arnold költő, Ferencz Imre költő, író, Kristó Tibor költő, újságíró, Molnár Vilmos költő, író, Szondy Adorján György költő, író, illetve Vermesser Levente költő vettek részt. Az évente megjelenő antológia már 23 év erdélyi magyar irodalmának keresztmetszetét adja. Ferencz Imre ennek kapcsán emelte ki a hetvenes évek antológia kiadásainak akkori fontosságát, s ennek nyomán ennek az antológiának is a kimagasló értékeit. Demeter Arnold megfogalmazta az efféle antológia szerepét az idő átívelésében, hiszen ezek a kötetek adnak majd tanúbizonyságot a jövőben a ma élő, virágzó erdélyi magyar irodalomról. A szerzők kiemelték, hogy kezdő íróként milyen remek lehetőséget nyújthatnak az efféle kiadványok, valamint arról is értekeztek, hogy Csíkszeredában és környékén mára milyen mértékben megnövekedett az író, alkotók száma, ami egy felfelé ívelő tendenciát mutat a helyi irodalmi élet terén. Végezetül az az ötlet is felmerült Molnár Vilmos részéről, hogy ebbe a kiadványba a helyi képzőművészek bevonásával is lehetne további értékeket teremti, akár több olvasót is bevonzani.
Balázs Ádámot Kápolnási Zsolt faggatta behatóan a hiánypótló Orbán Balázs monográfia (A legnagyobb székely), az Orbán-hagyaték kapcsán délután a Csíkszeredai Könyvvásár színpadán. A szerző rögtön kitért arra, hogy az utókornak nagy adóssága van Orbán Balázzsal szemben, hiányos az Orbán Balázs-hagyaték és életmű feldolgozása. Ennek kapcsán Kápolnási Zsolt meg is köszönte Balázs Ádámnak a közel fél évszázados kutatómunkát, és az eredményeként született átfogó monográfiát, majd Orbán Balázshoz hasonló sokoldalú emberként jellemezte a szerzőt. Balázs Ádám többek között arra is kitért milyen ismeretlen forrású kéziratokra bukkant, hogyan dolgozta fel azokat, milyen információkat, milyen tudást nyert ki belőle Orbán Balázs személyével, életével kapcsolatban. A közönség soraiban bizonyára mindenkinek az a benyomása támadhatott Balázs Ádámmal kapcsolatban, hogy igazi szakértője, illetve értője Orbán Balázs hagyatékának, behatóan ismeri a legnagyobb székely életének különböző vonatkozásait, s lelkesedése irányába mindezidáig töretlen.
A Fodor Sándor terem látta vendégül Karácsonyi Zsoltot és a vele beszélgető Vermesser Leventét a Belső tízezer című könyv bemutatóján. A Helikon folyóirat főszerkesztője első és egyben igencsak érdekfeszítő regényét frissen a könyvvásárra jelentette meg a Bookart Kiadó. A mondhatni „ősbemutatónak” számító programon szép számban összegyűlt érdeklődők izgalmas részleteket tudhattak meg a regényben szereplő öregről, a könyv borítójáról, a szereplőkről. A két előadó behatóbban boncolgatta a felejtés és az emlékezés kérdéseit, azok a történetbe ágyazott mechanizmusait, az emlékgyűjtő karaktert. Vermesser Levente pedig kiemelkedően jó beszélgetőtársnak bizonyult, alaposan és igényesen megfogalmazott kérdésekkel, megállapításokkal moderálta a bemutatót, tartalmas eszmecserét folytatva a szerzővel.
Az esti programokra nagy számban kezdtek érkezni a csíki könyvkedvelők, a vásártér egyre zsúfoltabbá, a nézőtér telítetté kezdett válni, ahogy a programok sorozatában elérkeztünk Visky András Kitelepítés című könyvének bemutatójához, amelyen a szerzővel Juhász Anna irodalmár beszélgetett nagyon behatóan a műről, magánéletről és a megírhatóság kérdéseiről. Juhász Anna szerint Visky András könyvével önmagához, a családjához enged közel, ahogyan tette azt a könyvbemutatón lefolytatott beszélgetés során is. A színpadon ülők szót ejtettek a kitelepítés körülményeiről, a létállapot vonatkozásairól, az anya és a testvérek tehetetlenségéről, a családi viszonyokról. Felmerült a személyesség és a megírhatóság kérdése, ahol Visky kifejtette milyen viszonyban áll a szöveg a családja történetével, milyen lehetőségei voltak a megírásra, mit és milyen mértékben tárhatott fel a családi trauma körülményeiből, illetve hogy hogyan dönthetett szövegének a formájáról. A megbocsátás kérdéseit, majd a felolvasást követően a szerző dedikálta is a hosszú sorban várakozó olvasók könyveit.
A színpadi könyvbemutatók sokaságát egy kiemelkedő erdélyi költő zárta. A színpadon Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő mutatta be Névtelen cserépdarab című verseskötetét Márton László társaságában. A Bookart Kiadó gondozásában megjelent kötet klasszikus időmértékes formákban íródott alkotásokat vonultat fel. A válogatásban régi és újabb költemények sorjáznak, de itt jelentek meg először az ókori római költő, Caius Licinius Calvus latin verseinek műfordításai is. A költő Márton Lászlóval behatóan értekezett az életművében megjelent életműről, a latin fordításokról, a korai versoktatás kérdéseiről, az úgynevezett alkalmi versek költészethez és költőhöz fűződő viszonyairól. Kovács András Ferenc a versekből felolvasva igazolta az elmondottakat, na meg a legújabb kötet nagyszerűségét is egyben.
A Fodor Sándor teremben vidám könnyedséggel zárták a pénteki napot: Botházi Mária Fűnyíró a Tündérkertben című harmadik kötetének bemutatóján gyűltek össze az érdeklődők. Önmagát kicsit sem meghazudtolva beszélgetett Günther Ottóval az írónő, és az asztal mögül pontosan azt a hangot hallhattuk vissza, amit könyveiből vagy épp a különböző média platformokon megjelent szövegeiből már jól ismerhetünk. Szó volt itt arról, milyen is az igazi erdélyi ember, hogyan vélekedik az élet nagy kérdéseiről és problémáiról, mennyire értékeli a humort, vagy épp a szép vagy a romlottabb almát eszi meg először. Botházi Mária beszélt a különböző létbizonytalanságokról, melyekkel az erdélyi kisebbségi magyar embernek nap mint nap szembe kell néznie, s amelyeket ha nem is tud megszokni, legalább ki kell egyeznie velük. Tette mindezt felszabadító humorral és kellő öniróniával fűszerezve. Szó esett még a napjainkban oly sok esetben kizsákmányolt értelmiségi rétegről, esetleges román fordításról, és arról, hol lehet a gát, ami mögül már nem szeretne az ember semmit feltárni magából. A közönség egyöntetű és hangos felkacagásai jelezték, hogy a jelenlévők értik Botházi Máriát, értik egymást, na meg élik mindazt, amiről szó esett.
Kerekasztal-beszélgetések, tematikus bemutatók
Kerekasztal-beszélgetést, kisebb pedagógusi fórumot tartottak délután a Fodor Sándor teremben a legismertebb gyermeklapok szerkesztői. Miért olvassunk gyermeklapot? cím alatt beszélgetett Farkas Kinga, a Cimbora főszerkesztője, László Noémi, a Napsugár és a szivárvány főszerkesztője, Sándor Csilla, a Csodaceruza és a Csiribiri főszerkesztője, valamint Dr. Prohászka-Rád Boróka irodalmár. A szerkesztők beszámoltak arról, hogy mi az egyes lapok koncepciója, célkitűzése, működtetési elve, azonban abban mind egyetértettek nincsenek könnyű helyzetben a gyermeklapok. Olyan nehézségekről számoltak be, mint az egyre kevesebbet olvasó korosztályok, lehetetlen helyzetek alakultak ki a terjeszkedés során, nehezedik az értékesítés, állandó, de vékonyodó az igény ezekre a lapokra. Céljukként fogalmazták meg a kortárs írók és alkotások megismertetését, a visszacsatolási lehetőséget a szerzők számára, találkozási fórum megteremtését az írók és az illusztrátorok között, valamint az értő olvasók kinevelését, bíztatását. Az itt lefolyt beszélgetés bizonyára egy nagyobb diskurzus részeként érdemes a további figyelemre és a továbbgondolásra.
A Bookart Kiadó jóvoltából pódiumbeszélgetésen vehettek részt az érdeklődők a vásártér színpadán. Magyar költészet a 21. században cím alatt beszélgetett Kovács András Ferenc költő, esszéíró, Kőrizs Imre költő és szerkesztő, Markó Béla költő, író, szerkesztő, valamint Várady Szabolcs költő, szerkesztő a mai magyar költészet helyzetéről, változásairól. A beszélgetésen sok kérdést érintettek a költők: milyen volt régen a lírai irodalmi oktatás és képzés, milyen hiányosságai voltak a mai hangsúllyal szemben, a magyar költészet milyenségéről is beszéltek már nyelvek és kultúrák viszonylatában. Szót ejtettek a szerkesztésről és a szerkesztői nyitottságról, valamint a napjaink kortárs magyar költészetére jellemző három T elvéről a témákat illetően: test, táj, trauma. A tartalmas és tanulságos beszélgetést felolvasással zárták.
A Helikon irodalmi és kulturális folyóirat szerkesztői is ellátogattak a Csíkszeredai Könyvvásárra, hogy bemutassák az egyre sűrűbben megjelenő tematikus lapszámokat, az azok mögött húzódó koncepciót és szerkesztési elveket. Horváth Benji, Karácsonyi Zsolt, Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra és Papp Attila Zsolt szerkesztők szerre beszéltek arról, melyik tematikus lapszám áll hozzájuk a legközelebb, melyiket érzik leginkább magukénak. Kifejtették a „helikonzöld” elhagyásának nehézségeit (30 év után elsőként a krimi lapszám kapott vörös színt a megszokott zöldet elhagyva), hogy milyen színeket kaptak az egyes tematikus lapszámok, milyen más tematikus blokkok kerülnek még be a Helikonban. A szerkesztési munka nehézsége szempontjából Márton Evelin szerint megterhelőbbek, nagyobb kihívást jelentenek a tematikus számok, egyrészt mivel körülményesebb az egy témára fűzhető szövegek begyűjtése és beszerkesztése, illetve másrészt ezeket a lapszámokat általában a szerkesztőség valamely tagja viszi főemberként, nagyobb egyéni felelősséget is vállalva a lapszámért. A Helikon szerkesztői előadásukban kitértek a Helikon és az Utunk fotóarchívumára, a folyamatban lévő digitalizációs munkára és a weboldalon elérhetővé vált archívumra. Tizenkétezer olyan képről van szó, amely az elmúlt évtizedek (1946-tól) erdélyi magyar kulturális életének a kordokumentumait, lenyomatait képezik: íróportrék, színházi felvételek, képzőművészeti anyagok. Az archívum folyamatosan frissül, ám jelenleg is több mint 6000 kép között kutakodhatnak az érdeklődők. A digitális archívumhoz vezető QR-kódot a könyvvásár látogatói is megtalálhatják a Fodor Sándor terem felé vezető folyosón elhelyezett tájékoztató plakátokon.
Zenés irodalmi est
Mélyen megindító, elgondolkodtató, de főleg mélységeiben is átélhető előadásnak, illetve beszélgetésnek lehettek tanúi az idelátogatók a Csíkszeredai Könyvvásár legzsúfoltabb és legmozgalmasabb napjának záróműsorán. Hrutka Róbert és Udvaros Dorottya lépett színpadra a Majdnem valaki című közös lemezükről és zenés estjükből szemezgetett dalaikkal, s az egyes produkciók között érdekfeszítő beszélgetést folytattak Juhász Annával. Mindkét művész kitárulkozott a közönség előtt, beszéltek irodalmi kötődésükről, Bereményi Gézához, vagy épp Pilinszky Jánoshoz fűződő viszonyaikról, zenealkotásról, az egyes dalok megszületéséről és a mögöttük húzódó gondolatiságról. Udvaros Dorottya beszélt az érzések kavalkádjáról, melyek a zene által rohanják meg, majd Hrutka Róbert is kifejtette, hogyan dekódolhatják a hallgatók a zene keltette rezgéseket. A színültig telt nézőtér soraiban a hangulat alapján sokak élték át közösen az előadás révén a művészek által is említett érzéseket.
Biró Mónika-Anita
