Könyvvásár-megnyitó a gyermekeknek
Mivel is lehetne találóbban megnyitni a 8. Csíkszeredai Könyvvásárt, mint a tapsoló és trappoló gyerekek zengő, mindent betöltő zsivajával. A csíkszeredai könyvünnepen kiemelten nagy hangsúlyt fektettek a legkisebbek foglalkoztatására, szórakoztatására és bevonására is, így magától értetődő: a gyerekeknek is jár a színesen és gondosan összeállított megnyitó program.
Délelőtt 11 órától Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere köszöntötte a nézőtéren és lelátón is mocorgó gyerekeket. Iskolás csoportok és a szüleikkel érkező kicsik egyaránt hangosan kiáltottak hatalmas „Köszönöm!”-öt a rendezvény szervezőinek, az íróknak, zenészeknek, és mindazoknak, akik közös munkája nyomán idén is együtt ünnepelhetjük a könyveket Csíkszeredában. A mikrofonhoz lépő Zalán Tibor írót hangos taps köszöntötte. Rövid, ám tartalmas ünnepi köszöntőjében a könyvek illatára, a bennük rejlő színekre és hangokra, a képzelet erejére hívta fel a gyerekek figyelmét, s arra bíztatta őket, bátran vegyék kézbe a csodálatosabbnál csodálatosabb kiadványokat, élvezzék a könyvek nyújtotta élményeket. Huzella Péter megzenésített Kányádi-verssel kedveskedett a megnyitó résztvevőinek, akik egymás után bátorodtak fel, és kapcsolódtak be a közös éneklésbe. A könyvvásár délelőtti megnyitója lelkesítő gondolatokkal engedte útjukra a kicsiket, hogy minél hamarabb birtokba vehessék az Erőss Zsolt Aréna könyvbirodalmát.
A Tekergők kisegyüttes színes és mozgalmas koncerttel érkezett, hogy felrázza a vásártéren jelenlévőket. Az Égen-földön című gyermekkoncerten kezdetben az öttagú zenekar saját dalai csendültek fel, amelyekben az állatvilág kapta a főszerepet. Farkas Tamás Zoltán, a zenekar énekese lejött a nézőtérra, s így bíztatta közös dobolásra, táncra a medvével, interakítv, ugrálós éneklésre a farkassal, a patkánnyal és a libával a kicsiket. A pörgős hangzásvilág és mosolyra derítő dalszövegek minden jelenlévőt önfeledt hangulatba hoztak. A koncert második feléből nem maradhattak el a klasszikus magyar gyerekdalok: Vuk, Doktor Bubó, a Mézga család és Micimackó is ellátogatott a Tekergőkkel Csíkszeredába.
Könyvbemutatók gyermekeknek
Zalán Tibor a Királylányok nagykönyve című meséskötetével tért vissza délben a színpadra a könyv illusztrátorával, Kürti Andreával és Ferencz Angélával együtt. A szerző rendkívül szívélyesen és nyíltan beszélt arról, hogyan is született meg a negyven mese, hogyan kapcsolódnak azok a saját családjához, illetve miért királylányokról szól a kötet. Kürti Andi is mesélt a királylányokról, azok egyediségéről, hogy illusztrátorként hogyan viszonyult a szövegekhez, vagy épp Zalán Tibor királylány-meséinek korábbi kiadásához. A beszélgetést Huzella Péter zenei aláfestése színesítette, de a bemutatót a résztvevő gyerekek kérdésözöne koronázta csak meg igazán. Izgatottan, sorban állva adták egymás kezébe a mikrofont a kisiskolások, akik érdekesebbnél érdekesebb kérdéseket tettek fel Zalán Tibornak. A szerző minden kérdésre tartogatott egy izgalmas választ a tarsolyában, így megtudhattuk, mennyire nehéz írni, szereti-e az írást, hogy jut el egy a szöveg a kiadásig. Egy közönségkérdésre válaszul tudhattuk meg azt is, hogy Zalán Tibor királylányainak az a fontos szerepe, hogy rámutassanak a mesék lányai is vannak annyira ügyesek és furfangosak, mint a legények és királyfik.
A Csíkszeredai Könyvvásár újonnan az emeletre költözött, második helyszínének első programján Száva Csanád Kevin és a bűvös malom című meséskönyvét mutatták be a szerző és Forró-Erős Dóra közreműködésével. A varázslatos kötet szerzője arról is beszélt, hogy nehezebbnek találja a prózaírást a lírai szövegek megalkotásánál, és ennek a gyermekeknek szóló próza, a gyermekeknek való írás jelenti csak igazán a tetőpontját. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy kihívás gyerekeknek írni, említette a szerző például a mondatok hosszúságának kérdését is. Forró-Erős Dóra azt is kiemelte, hogy sok gyermekkönyv butított, banális világképet nyújt a gyermekolvasók számára, pedig fontos a gyerekeket is kompetens, értő olvasóként kezelni, így eszerint alkotni meg a nekik szóló műveket is.
Megnyílt a Szöcskedomb!
A Csíkszeredai Könyvvásár szervezői a Gutenberg Kiadóval közösen idén is berendezték a Szöcskedombot, a könyvünnep kifejezetten gyerekeknek létrehozott színes birodalmát. A helyszín egyik megálmodója, Kürti Andrea illusztrátor, illetve André Ferenc költő nyitották meg a Szöcskedombot. A megnyitó keretein belül számoltak be az irodalmi és illusztráció gyermekpályázatok eredményeiről. Kiemelték, hogy rengeteg értékes, jól megalkotott szöveg érkezett a felhívás mindhárom feladatára, ami elváráson felül is arról tanúskodik, hogy a fiatalok igenis mernek és akarnak is alkotni. Külön kitértek az illusztrációs pályázat koncepciójára, melyre a pályázók is reagáltak: érdekes élmény volt a gyerekeknek saját kortársaik szövegeire rajzolni, hasonló gondolatisággal alkotni. A díjak átadását hangos taps kísérte, majd Balázs Bécsi Aliz felolvasása követte, ízelítőt adva a beérkezett pályamunkák legjobbjaiból. A pályázatok zsűrije arra bátorította a fiatalokat, hogy alkossanak, fejlődjenek tovább, s legfőképp leljék örömüket az alkotói munkában.
Az ünnepélyes megnyitóval egybekötött díjátadót Tasi Kata papírszínház foglalkozása követte a Szöcskedombon jelenlévő gyerekek részvételével. A soknevű macska című papírszínház-meséből tudhatták meg a kicsik, hogy milyen neveket kapott a soknevű macska, akinek igazán nem is volt neve.
A frissen megnyitott Szöcskedomb a következőkben Imre Eszternek, Kürti Andreának, a velük beszélgető Péter Beáta újságírónak, valamint Napsugár kisasszony tizenkét madarának adott otthont. A szerző beszámolt arról a bemutatón, hogy kezdetben maga a karakter született meg a fejében, később jött a gyermekkönyv koncepció, amire később ráépült a történet, a tartalom. Napsugár kisasszony útkeresése a 12 útban, avagy 12 hónapban bontakozik ki, melyekben az illusztrátor szerint a kisasszony sohasem egy konkrét személy, mindig lehet valaki más, ahogyan azt az ábrázolások is kifejezik. Kürti Andrea szerint mindig a kisasszony tapasztalatai a fontosak, az hogy éppen mi történik vele. Arról is mesélt az illusztrátor, hogy a Zalán Tiborral folytatott közös munka után közvetlenül hogyan tudott Imre Eszter karakterével dolgozni, hogyan tudta annak egyediségét megragadni. Péter Beáta kérdése nyomán beszéltek még a mesékben megjelenő gyermekkori félelmekről, azok gyökereiről, illetve a félelem közös tapasztalatáról, amely ugyanakkor képes feloldani is akár a furcsának, egyedien ijesztőnek tűnő félelmek forrását. A bemutatót Napsugár kisasszony májusi útjának felolvasásával zárták.
Könyvbemutatók
Molnár Vilmossal Zsidó Ferenc beszélgetett a könyvvásár színpadán a szerző hiánypótló kiadványáról. A Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című kötet kapcsán elsősorban azt emelték ki, milyen kevés szöveg vagy információ lelhető fel Kőrösi életéről. Bár Molnár Vilmos szövegei a szerző bevallása szerint is jócskán bővelkednek mesei és mitikus elemekben, tartalmuk mégsem légből kapott, Kőrösi alakját igyekszenek körüljárni, és az őt megillető fényben feltüntetni. Zsidó Ferenc rákérdezett az író nyelvhasználatára, a kötet szövegeinek nyelvezetére, annak tudatosságára is. A válaszból megtudhatta a közönség, hogy Molnár Vilmos nem döntött előre a nyelvezetről, az időközben formálódott, adta magát, ugyanakkor az úgynevezett „székelykedés”, a székely nyelvjárás elemeinek öncélú kisajátításának elkerülése tudatos döntés a részéről. A könyv ismertetésének végén a beszélgetés zárásaként a szerző Kőrösi Petőfivel való túlvilági találkozásának történetét olvasta fel.
A Fodor Sándor teremben Imre Eszter költő, műfordító beszélgetett Dr. Rácz Attila pszichiáterrel a Mi az igazság? című programon. David R. Hawkins és Teréz anya könyvének együttolvasása kapcsán olyan izgalmas kérdésekre tértek ki a beszélgetőtársak, mint a nyelv és a igazság viszonya, vagy az igazság formán túlisága. Megállapításuk szerint a nyelvet keressük mindenhez, azzal igyekszünk mindent megragadni, így az igazságot is, de azt valahol a formán túl találhatjuk meg, a formátlanban, ahova a megtapasztalás juttat el. Imre Eszter felhívta a figyelmet ugyanakkor a ma emberének nehézségeire is, melyre Dr. Rácz Attila szerint a megfigyelés, a külső szemlélés nyújthat megoldást. A pszichiáter témafelvetéséből kiindulva beszéltek arról is, hogy hol lelhető fel az igazság a fikcióban. Az írónő szerint a fikció (amelyet egyébként ő maga is ír) képes az igazság láttatására, hiszen az sok formában elmondható, így a jó fikció igazzá válik, igazságot beszél el.
A Mentor Könyvek Novellárium programján Káli István és Dubb László személyében két mérnököt köszönthettek a csíkszeredaiak a színpadon, akik elmondásuk szerint nagyon jó barátok is mindamellett, hogy remek novellisták. Köteteik bemutatóján személyes hangvételű beszélgetésbe elegyedtek, anekdotázva méltatták egymást ezzel könnyed eszmecserét és hangulatot alakítva ki.
Várady Szabolcs Válogatott verseiről Kőrizs Imre kérdezte a költőt a vásártér színpadán. A kötet összeállításával kapcsolatban Várady elárulta, hogy nem a versek keletkezését, hanem a kötet gondolati és tartalmi egységét vette alapul a koncepció kialakításakor. Kőrizs Imrétől megtudhatta a közönség, hogy Várady Szabolcs egyébként is híresen gondos a kötetek összeállítása terén mind tartalmi, mind pedig formai szempontból. Ezt erősíti a költő bevallása is, miszerint ódivatúnak tartja magát atekintetben, hogy írni, de ugyanakkor olvasni is jobb szeret olyan verseket, amelyek valamilyen jól tapintható egységet adnak önmagukban is. Várady Szabolcs válogatásának alaposságáról bizonyára az olvasók is megbizonyosodhatnak, ha kézbe veszik a verseskötetet.
Érdekfeszítő kiadványt mutattak be délután a Fodor Sándor teremben. A Kisné Portik Irén és Kis Koppány szerzőpáros Köllő Miklós építész társaságában mutatta be a Fűrészelt anyanyelv című gyűjteményes kötetet. A fűrészelt deszkaminta-gyűjtemény fontosságáról, értékteremtő, illetve -megőrző szerepéről értekeztek a résztvevők. A gyűjtés folyamatairól, személyes tapasztalatokról is hallhattak a résztvevők, ugyanakkor betekintést nyerhettek a motívumok reprezentációs szerepeibe. Felmerültek a fiatalabb generációk hagyományos motívumok iránti érdeklődésének kérdései is. Az előadók kiemelték az autentikus forrás, azaz a gyűjtemény fontosságát, hiszen ugyan változó az erre irányuló igény mértéke, de az mindig jelen van, így ebben az esetben kéznél kell lennie a használható, hiteles forrásnak. Egy közönségből érkezett kérdés nyomán beszélt az építész arról, hogy ezek a hagyományos motívumok valamelyest napjainkban is jelen vannak az építészetben, s egy kicsi szakmai játék hatására a megfelelő hordozó esetében remekül használhatók, megjeleníthetők. Hiszen az üzenet, a tartalom nem kopik ki, még ha változik is az idők során a hordozó.
Fodor Sándor „hazatért”
A 8. Csíkszeredai Könyvvásár legsajátosabb eseményei közé sorolható a csíksomlyói születésű író, műfordító, Fodor Sándor dolgozószobája alkotói sarkának felavatása. A hagyományosan Fodor Sándorról elnevezett könyvvásári terem egyfajta beteljesüléseként a nyilvánosság először láthatta a tizenegy évvel ezelőtt elhunyt író személyes használati tárgyait, beülhetett a székébe, olvashatott az íróasztalánál.
Az ünnepséget szívélyes hangulat, alkalmanként a meghatódottság jellemezte. A teltház előtt Székedi Ferenc közíró faggatta a hagyaték adományozóját, az író lányát, Fodor Esztert, Molnár Vilmos írót, szerkesztőt, Daczó Katalin újságírót és Sógor Enikő alpolgármestert. A beszélgetést filmrészletekre fűzték fel, és mindvégig visszatért a csíkszeredai–kolozsvári kettős lét. A moderátor visszaemlékező felvezetését követően Fodor Eszter mesélt az apáról, a kolozsvári és a csíkszeredai emlékekről, benyomásokról. Molnár Vilmos a Székely Könyvtár sorozatban 2016-ban Fodor Sándor novellái közül válogatott egy kötetre valót, és ennek szerkesztőjeként vallott a kötetről, a Fodor Sándorhoz fűződő viszonyáról. Daczó Katalin a kétrészes dokumentumfilm készítésének kulisszáiba avatta be a hallgatóságot, Sógor Enikő pedig a fodori emlékezet megerősítése érdekében meghozott városvezetői döntésekről, irányelvekről fogalmazta meg gondolatait – említve egyebek mellett az Ifjúsági park átnevezését, amely a következő években az író emlékezetének dinamikus, központi helyszínévé válik.
Az emléksarok a könyvvárás teljes ideje alatt látogatható, a már említett, Fodor Sándorról készített dokumentumfilmet pedig megtekinthetik szombaton 11 és 19 órától, vasárnap pedig 10 órától az író nevét viselő emeleti teremben.
Hármas könyvbemutató
A Jelenkor Kiadó három kiváló fiatal költőt hívott közös kötetbemutatóra Csíkszeredába. Mészáros Péter moderálásával André Ferenc, Horváth Benji és Kemény Zsófi költészetébe nyerhettek betekintést a vásártér látogatói. A könnyed beszélgetések és a zenei aláfestéssel fűszerezett versfelolvasások rendre váltották egymást már-már performansszá alakítva a könyvbemutatót. Játékos bemutatkozók során kerülhettek közelebb a költőkhöz a közönség tagjai: a moderátor három-három szót adott meg a szerzőknek, hogy azokat belefoglalva beszéljenek kicsit magukról. A kötetekből (André Ferenc: kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról, Horváth Benji: emlékmű a jövőnek, Kemény Zsófi: Most vagyok soha) olvasott versek révén árnyalva szó esett humoros vagy éppen groteszk szójátékokról, táncba állásról és kilépésről, megbocsátásról és személyes igazságokról.
Könyvvásár-megnyitó
A 8. Csíkszeredai Könyvvásár esti, ünnepélyes megnyitóján Csíkszereda polgármestere, Korodi Attila köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében a tapasztalás élményére hívta fel a figyelmet: az könyvek nyújtotta világok és a könyvvásár világának, az előadások és programok megélésére, illetve megtapasztalására hívta a csíki könyvünnep résztvevőit.
A megnyitó keretein belül került sor Ferenczes István Arghezi – Ergézi című könyvének ismertetésére a szerző és Mirk Szidónia-Kata közreműködésével. Az egyszerű tartalmi jegyeken túlmenően olyan érdekfeszítő kérdéseket érintettek a beszélgetés során, mint az Ergézi név eredete, Ergézi Rozália bukaresti életének egyes stádiumai, a székelyföldi származás vonatkozásai, Arghezi családjához fűződő viszonya. Az értékes és figyelemfelkeltő kiadvány szerzője információkat osztott meg a kötet keletkezéséről, a kutatómunkáról, Argheziről és Ergézi Rozáliáról.
„Vers az, amit mondani kell” – Slam poetry
A könyvvásár első napjának zárására a Jelenkor Kiadó bemutatójának résztvevői, egyben Erdély és Magyarország közismert slammerei készültek egy igencsak szókimondó zenés slam poetry-esttel. Színültig telt nézőtér, a csíkszeredai fiatalok színe-java, harsány fények, humor, irónia, közélet, magánélet, szerelmek és vétkek, fel-felhangzó csettintések, na meg egy jó adag odamondás. Bár írásban visszaadni nem lehet, valahogy így festett a 8. Csíkszeredai Könyvvásár első estéje, ahonnan mindenki egy-egy átélt sorral vagy gondolattal a tarsolyában térhetett haza.
Biró Mónika-Anita
