Fókuszban a gyermekek
A Csíkszeredai Könyvvásár második napjának délelőttjén újra a gyerekeké a főszerep. A 6-10 éves korosztály számára íródott, a Koinónia Kiadó gondozásában megjelent érzékenyítő mesék kötetét, az Egymásmeséket a szerző, Berszán Lídia és lánya, Mezei B. Virág mutatták be a könyvvásár színpadán. A tartalmas beszélgetés nagyban kitért a másság témakörét körbejáró 13 történet mögött húzódó gondolatiságra. Nem meseként gondol ezekre a történetekre, hanem mesélnivaló történetekként – fejtette ki Berszán Lídia. Különleges, speciális helyzetű, a normalitástól eltérő, másabb gyerekek történetei ezek, melyek rendkívül érzékenyen mutatnak rá a másság elfogadásának fontosságára, illetve arra, hogy az egymás mellett jól megférő különbözőségek hozzák létre az igazán szép és egész közösségeket. Összességében azzal a gondolattal játszik a szerző, hogy létezik az a tér, ahová minden ember befér és jól elfér. A további történetek megírása kapcsán egy dilemmáját is megosztotta Berszán Lídia: bár történetei a gyerekekről szólnak, mégis az ő hangján szólalnak meg, így szeretné valamilyen módon ezeknek a gyerekeknek a hangját hallatni jövőbeli történeteiben.
A tavalyi könyvvásár egyik szeretettel visszavárt vendége köszöntötte a gyerekeket a színpadon. A Boldizsár-mesék, a Teofil- és a Madarász Béni-történetek írója, Szőcs Margit most az óvodáskor előtti évek világába vezeti olvasóit. Az eltolható birodalom című mesefüzérként jelölt kötet, ahogyan az a beszélgetésből is jól kiderül, a szerző és Kürti Andrea illusztrátor újabb közös munkájának a rendkívül szép és értékes gyümölcse. A színpadon Kőrössy Erika kérdései és moderálása nyomán remekül kibontakozott a könyv írója és illusztrátora közötti összhang, a több évre és számos kötetre visszavezethető közös munka minden szépsége. Az illusztrációra nem szabad egy elvégzendő munkaként tekinteni, hanem arra kell tudni ráérezni, hogy a képi alkotások valamilyen értéket adnak hozzá a szöveghez – emelte ki mondandójában Kürti Andrea. A bemutatót követően dedikálásra is sor került a Gutenberg Kiadó standjánál.
Iskolás gyerekek egész tömege vett részt Berg Judit péntek délelőtti közönségtalálkozóján. A szerző kalandregényeit, a Szélvésztől kergetve, az Alma és a Drifter című köteteket érintő beszélgetés Albert Homonnai Emőke jól célzott kérdései nyomán roppant tanulságosra és izgalmasra sikerült. A technológiai fejlődés és az irodalom viszonyrendszerének témájánál maradva bár a mesterséges intelligencia képes kifejezetten komplex szövegek megalkotására, a gép képtelen beletenni mindazt az emberit, amitől igazán jóvá, értékessé válik egy szöveg – fejtette ki Berg Judit. A tegnapi pedagógusoknak tartott szakmai beszélgetésből kiindulva az író a gyerekeknek is arról beszélt, hogy nem tilthatók el a kütyüktől, a felnőtteknek, szülőknek és tanároknak kell valamelyest beletanulni és közös kompromisszumok mentén együtt navigálni a digitális térben. Emőke kérdésére válaszolva Berg Judit legvégül azt javasolta a gyerekeknek, hogy úgy lehet csak igazán jó szövegeket írni, ha az ember előtte az olvasás útján tapasztalatot szerez, tanul, majd bízva magában felvállalja szövegeit, hiszen azok így válnak igazán hitelessé, és végsősoron az író maga is őszintévé. A közönségtalálkozó végeztével Berg Judit a dedikáló standnál írta alá a lelkes gyerekek könyveit.
A csíkszeredai Márk-Csucsi Bence kalauzolásában barátságföldjén jártak pénteken délelőtt a könyvvásár látogatói. A képzeletbeli utazás különlegességét azt adta, hogy a Kalandok a barátságföldjén című könyv szerzője, Bence egy 13 éves, hatodik osztályos kisfiú, így különösképpen érdekes volt a vele való beszélgetés, annál is inkább, hogy a nézőtéren ülő kortársai érdeklődve figyelték minden szavát. A kötetet a szerző egyik osztálytársa, Lőrinc Réka illusztrálta, aki szívesen avatta be a hallgatóságot az illusztrációs munka folyamatába. A beszélgetésen többek között részt vettek a kászonaltízi dr. Lukács Mihály Általános Iskola ötödik osztályos tanulói, akik e könyvbemutató nyomán kapcsolódtak be az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának egy rajzos-matricás foglalkozásába, ami szorosan kapcsolódik a könyvhöz. „Minél kisebb az ember, annál nagyobb az öröme, ha könyvet ír” – bátorította az ifjú szerzőt Ferencz István költő.
Az Angyalok meséi című ifjúsági mesekönyvével érkezett Berszán István a Fodor Sándor terembe. A Koinónia Kiadó gondozásában megjelent kötetről és annak 10 szövegéről Péter Blanka kérdezte Berszánt. A beszélgetés fonalát az írónak és olykor a közönségnek feltett kérdések, illetve a közben felolvasott mese részletek vezették, amibe a közönség soraiban ülő diákok is viszonylag aktívan bekapcsolódtak. A kötet fülszövege szerint ezek a történetek egyaránt szólnak a már kamaszodó korba lépett fiatalok és azok szülei, nagyszülei számára is, főképp mikor elhalványulni látszanak a kommunikációs lehetőségek a korábban olyan jól szót értő felek között. Az író ennek kapcsán emelte ki, minden embernek megvan a maga világa, és az ilyen történetek segítenek a különböző világok közelítésében, egymásra rezonálásában, egymás könnyebb megértésében. Az angyalokba bárhol belebotolhatunk, ha képesek vagyunk kilépni a minket körülvevő burokból, ráismerünk a rajtunk kívülire és arra, hogyan hatnak ránk a rajtunk kívül eső dolgok a környezetünkben – szögezte le zárásképp a szerző. Végsősoron az olvasás segíthet az ember és a természet kapcsolódásaink az újratanulásában.
Kacagástól hangos a Szöcskedomb!
A Szöcskedombon digitális szuperhőssé válhattak az érdeklődő gyerkőcök Ferenczi Kincső-Aneliße könyvbemutatóján és az azt követő interaktív foglalkozáson. A könyvben szereplő gyakorlatok segítettek gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt betekintést nyerni a médiatudatos szemléletmódotba.
A Kájoni János Megyei Könyvtár egész napos foglalkozásai ma is vártak kicsiket meg nagyokat egyaránt a könyvekkel való ismerkedés alapjaitól kezdve, a Papírszínházon, zenés foglalkozáson, közös éneklésen át egészen az építő játékokig, rajzolásig. A Szöcskedomb egész nap csak úgy zsibongott, az előadásokat néha önfeledt, hangos sikongások szakították meg, s ilyenkor a felnőttek is inkább elmosolyodtak a gyerekek jó kedvét látva, hallva.
Rendhagyó beszélgetés a költészetről
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében tartott a Helyőrség.ma Versek tej helyett címmel rendhagyó beszélgetést a költészetről és a versekről. Farkas Wellmann Endre, a beszélgetés moderátora mutatta be a beszélgetés célkitűzéseit a résztvevő diákok számára, valamint felkonferálta a két fiatal kortárs költőt, Regős Mátyást és Bék Timúrt. A fiatalokra koncentrálva Farkas az online térben való jelenléttel, a digitális írásgyakorlatokkal párhuzamot vonva beszélt a költészet és az írás szerepéről, a versírásról és a különböző író, költő generációkról. Mindkét költő olvasott fel saját verseket, s közben meséltek viszonyukról a versekkel, saját alkotásaikról, illetve arról, hogyan közeledtek ők maguk a költészethez, milyen úton jutottak el mindeddig. Szó esett az egyes emberek különböző világainak érintkezéseiről, pályakezdésről, illetve izgalmas összehasonlításba kerültek a versek és a slam poetry alkotások is.
Arató András Csíkszeredában
A Petőfi Kulturális Ügynökség programsorozatának részeként érkezett Csíkszeredába az élő mémként elhíresült Arató András, avagy ahogyan a legtöbben ismerik az általa megformált karaktert, Hide the Pain Harold. A Magyar Kultúra Magazin Humor témájú lapszámát Bonczidai Éva főszerkesztő mutatta be a meghívottal folyatott üde beszélgetés során. Arató András betekintést engedett mostmár több mint tíz éve tartó különös történetébe, és a teltházas előadás közönsége megtudhatta, hogy lett néhány nyaralós családi fényképből próbafotózás, amerikai mémgyártás, önálló életre kelt online karakter, majd legvégül egy tudatosan felvállalt, mélyebb tartalommal és üzenettel megtöltött szerep. Az elhangzott történet, illetve a témára felfűzött gondolatok rendkívül tanulságosak voltak egyrészt a digitális térben való tudatos tájékozódás, másrészt pedig a humor értésének és megélésének, önmagunk felvállalásának szempontjából.
Kiállítás a vásártéren
Körtánc címmel nyitottak illusztrációs kiállítást a Csíkszeredai Könyvvásár vásárterén. Márton Evelin író és Lovász Andrea, a Cerkabella Könyvkiadó főszerkesztője mutatták be a jelenlévők számára a TIME – Together in the Middle of Europe elnevezésű európai együttműködési projekt eredményeként keletkezett illusztrációkat. A projekt során három gyermekkönyvkiadó dolgozott együtt, név szerint a magyarországi Cerkabella Könyvkiadó, a romániai Editura Casa, illetve a szlovákiai Zeleny Kocur. Az alkotómunka menetéről és eredményeiről számoltak be a megnyitó során, majd meginvitálták a könyvvásár közönségét, csodálják meg a kiállított illusztrációs munkákat.
Tartalmas előadások délutánja
A gyermekprogramokat követően újra a felnőtteknek szóló irodalomé lett a terep az Erőss Zsolt Arénában. Neves írók és szerzők adták egymásnak a stafétát a könyvvásár mindkét helyszínén a bemutatókban és előadásokban gazdag vásári nap délutánján.
Tipikusan egy olyan szöveg, amit egy nő tud igazán a maga fájdalmában, kiáltásában befogadni – ekképpen jellemezte Életeméséletem című művét Mátyus Melinda író, lelkipásztor, akivel Vida Gábor író, szerkesztő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője beszélgetett A Fodor Sándor teremben. Egy botrányos és tragikus szerelem története, egy kitartott és névtelen lány feltétel nélküli szerelméről.
Drámakötet-bemutatón vehettek részt az érdeklődők péntek délután a könyvvásár színpadán. Visky András A test történetei című kötetét a szerző Juhász Annával mutatta be egy lebilincselő beszélgetés keretein belül. A POKET gondozásában ezév tavaszán megjelent kötetben négy fantasztikus nő (Artemisia, Éva, Lina és Teréz) sorsa, négy város és négy különböző kor ér össze. A történetekben felsejlik a testen túli lélek fontossága és szerepe a nehézségek átsegítésében. Napjainkban mintha elhalványult volna a lélek fontossága, a felvilágosult korban mintha már nem érzékelnénk, nem tudnánk átérezni mások szenvedését – fogalmazott Visky András. A modern időkben a lélekkel való foglalkozás a lelkész kezéből a terapeuta kezébe, a pszichológia területére helyeződött át, és meglátása szerint a kortárs művészet ezeket az elmozdulásokat, érzékeléseket és ezek okozta riadtságokat látja meg és igyekszik megragadni. Juhász Anna kiemelte, egészen meghökkentő, hogy ekkora mértékű átéléssel képes Visky női sorsokról beszélni, azokat megírni. A kötet bemutatója is önmagán túlmutatva igazi élménnyé vált a közönség számára, Visky András alkotói világába nyerhettek betekintést a résztvevők.
A nagy sikerű Egy dadogás története szerzője újabb regénnyel érkezett a Csíkszeredai Könyvvásárra. Vida Gábort Vermeser Levente költő kérdezte a Senkiháza című regényről, annak keletkezési történetéről, illetve a benne megalkotott világról, hiszen a korábbihoz hasonlóan, ez a regény is egy huszadik századi, közép-kelet-európai történetet beszél el, mely félig magyar, félig román, de elsősorban erdélyi. Vida elmondása szerint a regény gondolata tulajdonképpen a legkorábbi ötlet volt, csupán a megírása váratott magára. A regényt és szerzőjét bemutató beszélgetés bizonyos ponton izgalmas kortörténeti elbeszéléssé, betekintővé is vált a közönség számára. Vermesser a végén megjegyezte, hogy a rengeteg tragédia ellenére sem borúlátó a regény, a legvégén is jelen van a bizakodás. Nincs még minden veszve, miért is kéne minden veszve legyen? – zárta a beszélgetés Vida Gábor.
Aki nem olvasott még olyan regényt, amelynek a főszereplője egy tó lenne, annak ajánljuk Tamás Dénes A tó című kisregényét, amelyben a szerző tulajdonképpen nem történetet mesél el, hanem egy meghatározó tájélményét osztja meg olvasóival. „A Paring-hegységben a tó partján ülve három víziószerű kép villant fel előttem. Láttam egy konzervdobozt, ami ott rozsdásodik a víz mélyén, láttam egy embert egy bottal, amint bemegy a tóba és megveri a tavat, láttam egy meztelen nőt, aki bemegy a tóba és úszni kezd. Ebből bontakozott ki a regény.” – mesélte el a hallgatóságnak Tamás Dénes, akit Borsodi L. László költő, műkritikus faggatott az alkotás folyamatáról.
Második regényében másfajta történeten kezdett dolgozni, mégis az írásfolyamat újfent egy kisvárosi környezetbe terelte a Levelek nélkül történetét – vallotta meg Krusovszky Dénes. A nagy sikerű Akik már nem leszünk című első regénynek nem folytatása a Csíkszeredában bemutatott második könyv, ennek főszereplője tudatosan dönt a maradás mellett, s így éli meg a kisvárosi létformát. A Zsidó Ferenc kérdései nyomán kialakult laza hangvételű, ám tartalmas beszélgetés során számos frappáns részletre fény derült a regény és szereplői kapcsán. A szerző már napjaink magyar irodalom oktatásának helyzetére, a számonkérési formák problematikusságára is kitért, hisz míg ő maga sosem tanított, regényének főszereplője magyartanárként éli kisvárosi életét. Kursovszky fel is olvasott regényéből néhány részletet, majd a tartalmas beszélgetést követően dedikálta is az olvasók könyveit.
Különös emberek – négy kisregény egy helyen egy szerzetes tollából. Pater Hugolin, Puskás Ferenc, Remetei Ferenc – egy és ugyanazon személy, aki gyermekkorát Gyergyóremetén töltötte „Az a nyelvi érzékenység, színesség, nyelvi bravúr, ami sok esetben megjelenik az írásaiban nem csak öröm, hanem jelzésérték is. Neki igazán jobban benne kellene lennie a köztudatban. Ezért is szeretnénk folytatni írásai kiadását, illetve identitáserősítő is lenne, ha olvasnák a remetei diákok is a műveit” – fogalmazott a kötet bemutatóján Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere, Daczó Katalin szerkesztő, újságíró és Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetőjének a társaságában.
Kettős kötetbemutatón vehettek részt az érdeklődők a Kalligram Kiadó jóvoltából, ahol Mészáros Sándor író, irodalomtörténész, kiadóvezető moderálásával került bemutatásra két – a beszélők megállapítása szerint – jócskán különböző, ám egy meghatározó ponton mégis egybevágó kötet. Havasi Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című regénye alapvetően a barátságról szól, kitalált karaktereiben mindannyian benne vannak, kiknek baráti kapcsolatait szétszakították a nyolcvanas évek meghatározó történelmi eseményei. Regénye kapcsán az örök barátság megtartó erejét hangsúlyozta az író, miközben elérzékenyülve köszöntötte régi ismerőseit is a közönség soraiban. Markó Béla Autóbusz Kufsteinba című friss verseskötetének tematikájából szintén a barátságot emelte ki Mészáros. A költő a művészetek énünket erősítő szerepéről, a barátságok és az irodalom viszonyairól értekezett, majd a moderátor kérésére felolvasta nemrég elhunyt jó barátjának, az olvasók által is tisztelt és szeretett Kovács András Ferencnek a temetésére írt búcsúversét. A bemutatón jelen lévők egy rendkívül tartalmas, mély és fontos témákat, gondolatokat boncolgató beszélgetésen vehettek részt.
Viszonylag hosszas hallgatás után jelent meg Kristó Tibor legújabb kötete A zöld fák árnyékában címmel. Mint a szerző a hallgatósággal megosztotta, a zöld fasor tulajdonképpen a szülőfalú felé vezető kaput jelképezi. Hangulatok, érzések, régi idők emlékei elevenednek meg egy-egy versben, felbukkan a szerelem és a vágy, vagy éppenséggel elcsattan egy-egy pofon. Mindent átsző egy mély igazságérzet – fogalmazott a kötet kapcsán Sarány István újságíró, szerkesztő. Kristó Tibor saját bevallása szerint élete traumája felesége elveszítése, és ennek a mély szomorúságnak a hangulata lengi be a könyvet is. „Ez a kötet a magam monográfiája, tartoztam ezzel nem csak magamnak, hanem ismerőseimnek, rokonaimnak” – fogalmazott Kristó Tibor.
„A székely ember mindig másnak tartja magát, és tényleg más” – fogalmazott Zsidó Ferenc legújabb, a Gutenberg Kiadó gondozásában nemrég megjelent A fák magukhoz húzzák az esőt című regénye apropóján. Márton Evelin beszélgetett a szerzővel a regény és szereplőinek nyelvezetéről, az archaikus formákról, a néprajzi vonatkozásokról és fikcióról. Zsidó Ferenc elárulta milyen mértékben és hogyan ágyazódnak bele személyes tapasztalatai, néprajzi kutató- és terepmunkái, illetve a székelységet tematizáló irodalmi hagyományok regényébe, annak narratívájába. Az Anti igencsak fordulatos történetét elbeszélő regény kapcsán szó esett még a főszöveget követő szómagyarázat fontosságáról, az ö-ző nyelvjárású párbeszédet olvasási nehézségeiről, de még a címválasztás menetéről is.
Viksy András három vers felolvasásával kezdte az általa fordított Mircea Cărtărescu-kötet ismertetését, előzetesen is érzékeltetve, mintegy szemléltetve mondandóját. Lövétei Lázár László szerkesztővel azzal indítottak, hogy az új Cărtărescu-kötet versei nagymértékben elütnek a kortárs költő eddigi életművében fellelhető alkotásoktól, hisz míg korábbi verseiben sziporkázik a nyelv, az új kötetet formáját Visky szürkébbnek, súlyosabbnak érezte. A fordító a Jób könyvével vont párhuzamot, annak archetipikus szituációját emelte be mondandójába, majd röviden kitért a román írók irodalomról és kultúráról való rituálisan mélyen áthatott gondolkodásmódjára is. Cărtărescu, mint civil ember, s mint költő úgy érzékeli, hogy beszakadt valahol a civilizáció, mindaz, amit eddig kulturálisan felépítettünk, értelmetlenné vált, s ez alapján ez a kötet az elveszett dolgok és a veszteség feldolgozásának egyfajta eszköze, esetleg kísérlete – fogalmazott Visky András a kötetbemutatón.
„Abból élek, ami belül fáj” – Zenés irodalmi est Háy Jánossal
Zenés irodalmi esttel egybekötött kötetbemutató zárta a rendkívül sokszínű és gazdag pénteki irodalmi programsorozatot. Háy Jánossal Boldog boldogtalan című legújabb regényéről Juhász Anna beszélgetett, s a bemutatót Petruska András Háy-feldolgozásainak gitárral előadott dalbetétjei tarkították. Háy az est során nem csupán írói hozzáértéséről, de erős szenvedélyéről és előadói készségeiről is tanúbizonyságot tett. „A fájdalom nagyon fontos az életünkben, hogy belássunk dolgokat, hogy nem uraljuk a sorsunkat” – fogalmazott Háy a regény címével, valamint a főhős elvárásokkal és megszorításokkal tűzdelt mindennapokból tudatosan vállalt kivonulásával kapcsolatban. A vártnál is izgalmasabb beszélgetés rengeteg fontos kérdésre tért ki a boldogsággal, boldogtalansággal, e kettő egymásra utaltságával kapcsolatban. Ugyanakkor volt szó az irodalomról, mint teremtett világról, arról, hogy csupán agyból nem lehetséges irodalmat alkotni, ahhoz érzések és jó megérzések, zsigeri írói döntések szükségesek. Juhász Anna meglátása szerint Háy János részéről értelmezhető egyfajta összegzésként ez a regény, melyben számot ad mindarról, amit ezidáig alkotott, ahol mostanra tart életművében, akár a saját életében. „Abból élek, ami belül fáj – folyton fel kell tépni azt a sebet, ebből tud fakadni az írás.” – zárta Háy a beszélgetést, majd kérdéseket fogadtak az előadás soraiból, végül dedikálásra került sor.
Biró Mónika-Anita
Balázs Ildikó
