Az (újra)találkozások, az együtt töltött értékes idő igényével és ígéretével nyílt meg idén a 9. Csíkszeredai Könyvvásár. Májusban ismét ünneplőbe öltözik az Erőss Zsolt Aréna, hisz városunk 2024-ben is színes rendezvénysorozattal, nívós meghívottakkal, könnyűzenei koncertekkel, dedikálással, gyermekprogramokkal üli meg a könyvek, az írók és olvasók találkozásának ünnepét.
Megnyitó gyermekeknek
Az Erőss Zsolt Aréna felé közeledve már messziről kivehetők az izgatottan zsibongó gyermekcsoportok. Hamar megtelt a színpad előtti nézőtér, majd a színpaddal szembeni lelátó is a kisiskolásoktól lett hangos. Élettel telt meg újra a vásártér a könyvvásár nyitónapján.
Délelőtt 11 órakor Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar invitálta a gyermeksereget egy kalandos, zenés interaktív találkozásra. A Magyarországról érkezett zenekar nyitókoncertjén csakhamar felszabadultak a legkisebbek is, játékosan ugrálva, táncolva, énekelve kísérték a színpadi produkciót. A Társasjáték című album dalai meséltek a kicsiknek félelemről, felnőtté válásról, vagy éppen a nagy dobásról, családról és családfáról. Ezek a dalok ugyanakkor nem csak az albumról előadott zenei művek voltak: közös játékra, éneklésre, szórakozásra hívták a kicsiket, de még a felnőttek sem unatkoztak, mindenkit jókedvre derített Farkasházi Réka és a Tintanyúl mozgalmas színpadi bulija.
Délben Sógor Enikő alpolgármester köszöntötte a városi vezetőség és a szervezők képviseletében a gyerekeket, majd Berg Judit tartotta meg nyitóbeszédét a színpadon. Üzenetében megfogalmazta, hogy miért az olvasás az egyik legnagyobb kaland, és arra buzdította a jelenlévő gyermekeket, hogy igyekezzenek élvezni az élet és az olvasás minden percét, illetve írják le minden gondolatukat, ötletüket, hiszen az alkotás folyamatai rejtik a legcsodásabb perceket.
Az írónő beszédét követően Egerek és dínók a fedélzeten címmel tartott közönségtalálkozót beszélgetőtársával, Both Virág Izabellával. Két újabb könyvéről is beszélt Berg Judit (Két kis dínó a Holdon, Rumini a Kondor-szigeten), de mesélt arról is, hogy született meg a Rumini, hogyan kerültek egy történetbe a kalózok és szörnyek egy kisegérrel, illetve hogyan írta meg Rumini és társai fordulatosabbnál fordulatosabb kalandjait. A jelenlévő gyerekek az írónő kérdésére lelkesen lóbálták a magukkal hozott könyveket, szinte kivétel nélkül Berg Judit-regényeket szorongatott a közönség apraja-nagyja. Szereplőket soroltak, de még a szék aljára ragasztott meglepetés feladatokat is azonnal helyesen oldották meg a lelkes rajongók. A beszélgetést követően hosszú percekig tolongtak a gyerekek a dedikáló saroknál, ahol találkozhattak kedvenc írójukkal, és alá is írathatták a Rumini kalandjairól szóló köteteket.
Újra itt a Szöcskedomb!
A könyvvásár szervezői idén is kiemelt figyelmet szenteltek a fiatal generációk szórakoztatására, értékes időtöltésére, így újra berendezték az előző évekből is jól ismert és felettébb otthonossá vált Szöcskedombot. A Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai kiemelt programkínálattal érkeztek a legkisebbek számára. Barátom a könyv címmel tartottak szabad gyermekfoglalkozást a könyvekkel való ismerkedést célozva, majd egész estig a Papírszínház és kapcsolódó eseményei, gitáron kísért gyerekdalok, színezők, s természetesen szebbnél szebb kiadványok, vagy éppen pihenésre, kellemes időtöltésre alkalmas kényelmes babzsákok és kanapék várták a Szöcskedombra látogató kicsiket és nagyokat egyaránt.
Élettel telik meg a színpad és a vásártér
A Nagy monyókönyvvel ismerkedhettek meg az érdeklődő gyerekek a könyvvásár színpadán. Alfonsín Gergely Edó szerzővel és Kürti Andrea illusztrátorral Tekei Erika szerkesztő beszélgetett. A színpadi háttérben kivetített gyönyörű illusztrációk remek aláfestést szolgáltattak a színpadon elhangzottakhoz, segítettek a közönség tagjait is elkalauzolni a monyók világába. A szerző lelkesen mesélt a képzelet és a láthatatlan barátok varázslatos világáról, az együtt átélt kalandokról, majd a mű keletkezéséről. A színpadra egyre többen és egyre lelkesebben felmenő kisdiákok a maguk láthatatlan képzeletbeli barátairól meséltek társaiknak. A legbátrabbak még rajzot is készítettek, majd könyveiket dedikáltatták Alfonsín Gergely Edóval és Kürti Andreával.
Az Erdélyi Szép Szó 2024 antológia bemutatója írók és költők egész hadát vonultatja fel, de nem csupán a kötetben, hanem a Csíkszeredai Könyvvásár színpadán is. A Pro Print Könyvkiadó gondozásában évente megjelenő kiadvány erdélyi szerzők alkotásait listázza és fogja egybe értékes keresztmetszetét adva az Erdélyben éppen íródó kortárs magyar irodalomnak. A legújabb, közel hetven szerző munkáit bemutató kötet szerkesztője Lövétei Lázár László beszélt a kiadványról, annak keletkezési körülményeiről, az egyes kötet szerkesztésében megjelenő újdonságokról. A kötet Csík környéki szerzői vettek részt a bemutatón, név szerint Ady András, Borsodi L. László, Demeter Arnold, Ferencz Imre, Kristó Tibor, Molnár Vilmos, Szondy-Adorján György, Vermesser Levente és Muszka Sándor. Az írók, költők szerre felszólalva olvastak fel alkotásaikból, illetve válaszoltak a szerkesztő kérdéseire.
Cserna-Szabó András a Zerkó, Attila törpéjével, illetve beszélgetőtársával, Vida Gáborral érkezett a Csíkszeredai Könyvvásárra. Zerkó, az afrikai származású törpe történetei, avagy egyes szám első személyben elbeszélt meséi az 5. században játszódnak, s bár a szerző beismeri, nem szereti történelmi regényként emlegetni írását, azt is kiemeli, hogy a magyar nyelvű irodalmi lajstromban nem sok hasonló ókori időszakban játszódó alkotás létezik. Számára a Római Birodalom bukásának történelmi eseményei sok ponton közelíthetők napjaink meghatározó momentumaihoz, ennélfogva mint időszak, remek táptalajt nyújtott számára Zerkó történeteinek megalkotásához, akire szintén az említett korral való ismerkedés során bukkant egyes említésekben. Az így kapott információkra alapozva lett Zerkó a bemutatott pikareszk regény főhőse, és az 5. századi Római Birodalom a történések roppant korhű módon megidézett időszaka, helyszíne. A Vida Gábor által frappánsan, lényegre mutatóan megfogalmazott kérdések mentén kialakult beszélgetés a regény, de ugyanakkor a szerző korszakhoz fűződő viszonyának is számos izgalmas aspektusára rámutatott.
Megnyitó és díjátadás a 9. Csíkszeredai Könyvvásáron
Korodi Attila polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait délután 18 órakor a könyvvásár színpadán. Közös örömre, irodalmi fesztiválra, ünnepre invitálta a csíki közönséget, ahol a mindennapi rohanó élet zaját félretéve lelassulhatunk, kicsit kikapcsolódhatunk, a könyvek révén értékekkel telitődhetünk.
A következőkben Markó Béla osztotta meg gondolatait a nagyérdeművel. A könyvünnep apropóján a könyvek, mint tárgyak mögött álló embert méltatta, kinek gondolatai, érzései, sorsa tükröződik vissza a lapok és betűk sokaságából. Szép tárgy ugyan a könyv, amelyet jó érzés kézbe venni, azonban Markó csak eszközként tekint rá, melynek valós értéket az adja, ha van mögötte egy arc, egy ember, egy lélek és egy élet.
Az ünnepélyes megnyitó keretein belül Hajdú Áront Pro Urbe díjjal tüntette ki Csíkszereda Városháza. A díjat Korodi Attila polgármester adta át Markó Béla jelenlétében a könyvvásár színpadán.
A fennállásának huszadik évét ünneplő Bookart Kiadó idei könyvújdonságait mutatta be Hajdú Áron alapító kiadóvezető Márton Evelin író és Dálnoky Csilla színművész közreműködésével. A könyvkiadás hagyományait egyszerre tisztelő és a merész kísérletezésektől sem visszariadó csíkszeredai Bookart Kiadó két olyan kiadványt hozott a könyvvásár közönsége számára, melyek szerzői a maguk közegében mély elismerésnek örvendenek, azonban az erdélyi közönség számára már kevésbé ismertek. Bartos Tibor Budapesti lektúra (Állami boldogság trilógia második kötete), illetve a spanyol Fernando Aramburu Pátria regény című alkotásaiból Dálnoky Csilla olvasott fel részleteket alátámasztandó Hajdú Áron művekre irányuló méltatását. A kiadóvezető továbbá beszámolt arról is, miért tartotta fontosnak a két, erdélyi olvasók számára ismeretlen szerző és történeteik beemelését a kiadó kínálatába.
Nívós előadások az emeleten
Újra megnyitotta ajtaját az emeleti Fodor Sándor terem is, ahol már a déli órákban csoportos, játékos helyismereti foglalkozáson vehettek részt az arra előzetesen bejelentkezett gyerekek. A Kájoni János Megyei Könyvtár Szent László nyomában Székelyföldön című foglalkozásán a diákok egy oktató társasjáték segítségével ismerkedtek meg Székelyföld kulturális és történelmi örökségével, különböző legendákkal és hagyományokkal.
Könyvek és kütyük, avagy a kortárs gyermekirodalom szerepe az oktatásban címmel tartott szakmai előadást Berg Judit pedagógusoknak és könyvtárosoknak. Ha megismerjük, hogy miben rejlik a kütyük vonzereje, talán van esélyünk versenybe szállni ezekkel – tanácsolta az előadó. Hisz a kütyük akkor is léteznek, ha nem kívánunk tudomást venni róluk, a gyerekeket pedig vonzzák, legyen szó telefonról, számítógépes játékról, sorozatról. Praktikákat, ötleteket osztott meg Berg Judit a jelenlévőkkel arról, hogy hogyan lehet a gyerekeket az olvasásra ösztönözni, egyáltalán mit olvassanak a különböző korosztályok, és nem utolsó sorban arról, hogy miként lehet a kütyüket is akár bevonni az iskolai oktatásba. Jegyzeteltek, fotóztak, inspirációkat gyűjtöttek a jelenlévők, láthattak füzet-olvasónaplót, olvasáslétrát, papírból hajtogatott fényképezőgépet – azaz megannyi ötletet arra, hogy a különböző irodalmi alkotásokat hogyan dolgozhatják fel oly módon, hogy azok a gyermekek érdeklődését is felkeltsék.
A versben mindig van és lesz egyfajta spontaneitás, frissesség, ami megfogja a pillanatot, a miliőt, amiben íródott. A versnek van ereje, képessége arra, hogy aktuális reakció is legyen az éppen zajló történésekre – osztotta meg a jelenlévőkkel Ady András Triptichon című kötetének bemutatóján a Fodor Sándor teremben. Két régi jó barát lelt itt egymásra a szerző és beszélgetőtársa, Borsodi L. László személyében, ugyanis mint kiderült, nem csak, hogy egykori osztálytársak és padtársak, illetve ismerik egymást még azokból az időkből, amikor mindketten kacérkodtak a versírással, hanem hajdanán egymás kritikusai is voltak. Mindenevő, ami az irodalmat illeti, amit meg nem fogyaszt, azt ideológiai indíttatásból teszi – fogalmazott a csíkszeredai szerző az irodalomhoz való viszonyulása kapcsán. A Triptichon, Ady András ötödik kötete, 2024-ben jelent meg. A kötetbemutatón szó esett a szerzői őszinteségről, a magyar nyelven induló és angol nyelven folytatódó versekről, a mai kornak megfelelő közéleti költészetről, a verseiben fellelhető szarkasztikus hangnemről.
Kettős kötetbemutatón vehettek részt az érdeklődők délután a Fodor Sándor teremben, ahol Pál Dániel Levente költővel Lövétei Lázár László beszélgetett. A tartalmas beszélgetés egyrészt a szerző Családon belüli erő című kötetére tért ki, melyből kiderül, hogyan szerveződik, mi foglalkoztatja a nyolcvanas években született nemzedéket, és az erre jellemző családképet. Az Úr nyolcadik kerülete című kötet pedig a budapesti Józsefváros kerületre összpontosítva jelöli ki mindazt, ami pár négyzetkilométeren elszórva jelenti a mi régi és a mi új Európánkat.
Potozky László számára az élővilág az, ami semmihez sem hasonlítható örömöt, megnyugvást, katarzist tud adni. Szenvedélyesen szereti és védi a természetet, lenyűgözi az élővilág és azon belül is elsősorban a madarak – hangzott el a Csodás Hargita című fotóalbum bemutatóján, melynek anyagát ő maga válogatta, szerkesztette. A 256 oldalas album összesen 312 fotót tartalmaz, ezek többsége madárfotó. Nem csoda, ha azt vallja , hogy a madárfotókban benne van a lelke. “Ha meg tudjuk ismertetni az emberekkel azt, ami körülvesz bennünket, akkor talán tudatosul bennük az, hogy az érték, és ami érték, arra vigyázunk kell” – vallja Potozky. Szerinte a fotózás talán legnehezebb válfaja az élővilág fotózása. Ennek pedig elengedhetetlen kelléke a türelem, a megfelelő időzítés, ismerni és tisztelni kell az állatvilágot, illetve szükséges a terepismeret. A számára különleges állatfajokról is lelkesen mesélt, hogy melyiket, hol és hogyan sikerült lencsevégre kapnia, vagy melyek vannak még éppen bakancslistán. A fotóalbum bemutatóján azt is megtudtuk, Potozky László következő kiadványa kimondottan a gyermekeket fogja megszólítani.
Lehengerlő stílusú előadásnak voltak tanúi mindazok, akik részt vettek a Marius Tabacu fordításában 2019-ben megjelent gróf Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának román nyelvű bemutatóján. Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári történésszel, a korszak kitűnő ismerőjével Kósa András, a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ igazgatója beszélgetett a kötet kapcsán. A könyvbemutatón egy meglepetésvendég is részt vett Dávid Gyula irodalomtörténész, műfordító személyében, aki készségesen osztotta meg gondolatait a trilógiáról.
Slam Poetry Showcase
A slam poetry műfajának kedvelői idén sem maradtak műsor nélkül: Slam Poetry Showcase zárta a 9. Csíkszeredai Könyvvásár első estjét. Burján Kinga, Horváth Benji és Mészáros Péter egyenként, olykor pedig együtt állt színpadra, s produkciójukban a közönség tagjai közül bizonyára sokan találtak kedvükre valót, ki-ki magára is ismerhetett itt-ott a szenvtelenül odamondó sorok valamelyikében. Közélet, politika, alkotás, párkapcsolat, nőiség, függőségek és vágyak – csak hogy néhányat említsünk a slam szövegekben körvonalazódó témák közül, melyekhez kellő erővel, őszinteséggel és iróniával nyúltak a magyarországi és erdélyi berkekben is méltán neves slammerek.
Biró Mónika-Anita
D. Balázs Ildikó
