Látogatókkal és olvasókkal telítődött a Csíkszeredai Könyvvásár második napján az aréna. Rengetegen fordultak meg a standok között már délelőtt is, ahol több mint 50 kiadó képviselteti magát valamilyen formában. A gyerekek kis csoportokban tolakodtak a könyvek között, izgatottan osztották meg egymással, ki mit olvasott már, kinek mi tetszett, ki mit szeretne ezután elolvasni. Délután már a szakmai találkozásoké, írói és költői eszmecseréké volt a főszerep. Irodalmárok, írótársak, szerkesztők és rengeteg lelkes olvasó vette birtokba a jubileumi könyvünnep vásárterét.
Fókuszban a kamaszok
A jubileumi könyvvásár második napját Pifkó Célia, HUBBY-díjas szerző, és beszélgetőtársa, Both Gabi nyitották meg a színpadon. A Cerkabella Kiadó gondozásában megjelent Doboz a Titanicról a kamasz gyerekek (és valahol mindannyiunk) útkeresését dolgozza fel. Érdekességként tudhattuk meg, hogy a kötet annyira új, hogy maga a szerző is itt a Csíkszeredai Könyvvásáron vehette először kézbe a frissen nyomtatott példányok egyikét. Pifkó Célia könyvének mondhatni ősbemutatóján a csíkszeredai kisiskolások vették birtokba a nézőteret. Miért jó olvasni? – tette fel a kérdést Both Gabi, amire rendkívül szívderítő válaszok érkeztek a gyerekektől: mert izgalmas, mert kalandos, mert sohasem tudhatod, mi fog történni, és legfőképp azért, mert szórakoztat. Megtudhattuk hogyan lett író Pifkó Célia, mit jelent neki az írás, hogyan született meg ez a történet, milyen folyamatokon ment át az alkotás, de még arról is szó esett, miért hasznos naplót írni.
Boldizsár Ildikó köszöntötte pénteken a kamaszodó fiatalságot a színpad nézőterén. Mesék a felnőtté válásról a címe a pódiumbeszélgetésen bemutatott új kötetnek, amiből következett, az írónő, és beszélgetőtársa, Forró-Erős Gyöngyi szembesítette a fiatalságot a felnőtté válás nehézségeivel. „A felnőtté válás egy rohadt nagy hétfejű sárkány” – jegyezte meg Boldizsár Ildikó – mindegyik fej egy-egy nehéz akadály azon az úton, hogy az ember eljusson önmagához. Gyermekkorban még nem juthatunk el önmagunkhoz, ez egy hosszú küzdési folyamat, de megnyugtatta a közönség soraiban ülő fiatalok, megéri megküzdeni, mert az értékes jutalom ott vár majd mindenkire az utazás végén. A kötetnek egyaránt jó hasznát vehetik az út elején álló kamaszok, de a fiatal felnőttek is, akik már előrébb haladtak önmaguk megismerésében.
Nagy érdeklődés, figyelmes szempárok kísérték André Ferenc legújabb kötetének bemutatóját. A költővel és Hatházi Rebeka illusztrátorral Kész Orsolya irodalmi titkár és dramaturg beszélgetett a Százhúsz csikorgó télen át című hangjátékokat egybegyűjtő kötetről. Rafinált játékként, rengeteg asszociációt behozó esztétikai vállalásként jellemezte a „hangjátékok” téma, illetve műfaji megjelölést a moderátor. A tartalmas beszélgetésből kiderült, a költő egy pályázatra rukkolt elő a József Attila költészetét megidéző szerepjáték ötletével, de azt is megtudhattuk, hogy alakult a közös munka a kötetet gondozó Gutenberg Kiadóval, illetve hogyan kérték fel Hatházi Rebekát, miért illeszkedik remekül a kollázstechnika a szövegek mondanivalójához, hogyan formálódott a kötet kettejük kooperációja nyomán. Azért van a könyv, hogy használjuk, és azért van a vers, hogy szétszedjük, újraírjuk, megéljük. A művészet nem arra van, hogy távolról csodáljuk, hanem arra, hogy annak örvendjünk, amit megélünk a művészeti alkotások által, használnunk érdemes ezeket a megéléseket. – fejtette ki André Ferenc költő. Végezetül a Beton Hofi szólamában írt költeményt adta elő André a fiatal közönség legnagyobb örömére.
Nem lenne egyszerűbb klasszikus fantasyt írni, ahol a szereplők egyértelműen jók vagy rosszak? – tette fel a kérdést Lovász Andrea Zágoni Balázsnak A csillag és a százados című ifjúsági regény színpadi bemutatóján. Válaszul elmondta, izgalmasabbnak, nagyobb kihívásnak tartja a szerző, ha valaha élt emberek alakjaival, valós karakterekkel dolgozhat, általuk fogalmazhat meg történelmi jelentőségű témákat a fiatal olvasók számára. Habár olyan korszakban élünk, mikor háborús helyzetet közvetlen módon nem tapasztaltunk, érdemes és fontos a regényben is elbeszélt zsidó munkaszolgálatosok történetéhez hasonló jelentőségű témákkal foglalkozni az ifjúsági irodalom területén is. Így ilyen formában a mai kamaszok életének is lehetnek kapcsolódási pontjai a valaha volt történelmi eseményekkel az irodalmon keresztül – derült ki a Jelenünk múlt és jövő című pódiumbeszélgetésen.
„Kell-e még a vers napjainkban?”
Immáron harmadik éve mutatják be a Csíkszeredai Könyvvásáron az évente rendre megjelenő Erdélyi Szép Szó antológiát. Ahogyan a Pro Print Kiadó gondozásában megjelent kötet is felvonultatja az erdélyi kortárs magyar irodalom jelentős szerzőit, költőit és alkotásait, úgy vonultak fel ezek a szerzők maguk is a könyvvásár színpadára péntek délután. Lövétei Lázár László moderálásával a szerzők egyenként felolvastak az antológiában megjelent alkotásaikból, válaszoltak a moderátor kérdéseire. Az antológia bemutatóján rendre felolvasott Borsodi L. László, Botár Emőke, Demeter Arnold, Ferencz Imre, Horváth Szekeres István, Kristó Tibor, Szabó-Biró Brigitta, Szondy-Adorján György, Vermesser Levente, illetve soron kívüli felkérésre Fekete Vince.
Bensőséges helyek, élmények, benyomások kerültek napvilágra a SANCTUM hívószóval megszervezett pódiumműsor során. Juhász Anna irodalmár egy-egy személyes beszélgetéssel igyekezett közelebb hozni először Szederkényi Olga, majd Tóth Krisztina írónőket a jubileumi könyvünnep közönségéhez. Kezdetben a Krimik és krémek szerzője vallott személyes viszonyulásáról Agatha Christie, Bródy Sándor, Escoffier mester alakjaihoz. Tartalmas beszélgetés kerekedett az étkezés táplálkozási szükségleteken túlmenő értékeiről, szellemi emelkedettségéről, az irodalmi alakok, karakterek étkezésen keresztüli megismerésének, értelmezésének a lehetőségeiről. Tóth Krisztina az illatok keltette benyomásokon keresztüli emlékezésről vallott, a folytonos helykeresés állapotairól, az otthon visszatérő témájáról, ami gyakran visszatér nála akár lírai, akár prózai alkotáson dolgozik. Mindkét szerző a sanctum vonatkozásában helyezte kontextusba személyes tapasztalatait irodalmi alkotásaival.
Kutatás, érdeklődés, információ feltárás előzi meg Tompa Andrea műveinek a létrejöttét. Ez az előkutatás hozza Tompa Andrea prózairodalmát a valósággal szorosan összefüggésbe, a valóságból merít, azt képezi le regényében. A Sokszor nem halunk meg új perspektívákat nyit, az elkövető felől közelíti meg a 20. századi zsidóellenes atrocitásokat. Itt érte el írói tudásának határait – jegyzi meg a szerző, mivel rendkívül nehéz feladatnak bizonyult az elkövetők karakterét, nézőpontját megírni. Pontos adatok, nevek alapján dolgozza fel a korabeli bábaperek anyagát, alakjait. Megtudtuk, feltett szándéka volt a bűnelkövetést megfosztani nemiségétől, elvonatkoztatni az általános férfiakra asszociáló nézőponttól, és az adott erőszakos cselekményeket a női elkövetőkkel összekapcsolni. Olyan izgalmas kérdésekre világított rá a Dánél Mónikával folytatott pódiumbeszélgetés, mint a nevek elhallgatása és a dehumanizálás közötti kapcsolat, a szóbeli információszerzés és az emlékezéspolitika, a bűnelkövetés nemi vonatkozásai, illetve a valaha történtek pontos leképezése, hogy a történet valóban a valóság talaján maradhasson.
Kell-e még a vers napjainkban? – Bizonyosan kell! – világított rá a Bookart Kiadó kettős kötetbemutatója. Markó Bélát (Kufárok a templomban) és Tompa Gábort (Hamlet homloka) Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó igazgatója kérdezte régi és mai versekről, szonettekről, kép és szöveg viszonyáról. Mindkét költő beszámolt a verseiket ihlető megtapasztalásokról, értekeztek a szonettirodalom mibenlétéről, személyes stílusokról, majd szó esett a képleíró versek alkotási folyamatáról, a képzőművészet és a szonettek zárt formai világának kihívásairól, egyeztethetőségükről. A tartalmas beszélgetést a költők műveik felolvasásával tették még szemléletesebbé.
A jubileumi könyvvásár díszvendége, Balla Zsófia, tavaly ünnepelte 75. születésnapját, és most egy munkásságát, életútját áttekintő kedélyes beszélgetésre érkezett Markó Bélával a könyvvásár színpadára. Költészetének és generációjának irodalomtörténeti elhelyezésére kérte őt Markó, aki ennek kapcsán be is számolt költői pályájának kezdeteiről, önmaga pozicionálásáról, a harmadik Forrás-nemzedékhez való tartozásáról. Generációs különbségekről, sokszoros kisebbségi létállapotokról, anyanyelvi irodalomról, a hasznos kritikáról és a haza, az otthon levés kérdéséről is szó esett a két költő közös pódiumbeszélgetésén.
Újabb Sanctummal tért vissza a könyvvásár színpadára Juhász Anna, aki ezúttal Száraz Miklós György írót, és Dresch Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenészt, érdemes és kiváló művészt kérdezte viszonyulásukról a „szent helyekhez”. Izgalmas kérdések, tartalmas válaszok fogalmazódtak meg a zenés irodalmi esten. Száraz Miklós György vallott a személyes kötődésekről, írásról, látásmódokról, a család megírhatóságáról, de megfogalmazódott a kíváncsiság duális, egyszerre konstruktív és veszélyes természete is. Dersch Mihály a zene nagyszerűségét, mondhatni szentségét fogalmazta meg abban, hogy szavak nélkül is képes közölni, s ezt alá is támasztva különböző fúvós hangszereken előadott játékával színesítette a beszélgetés fonalát.
Zsúfolásig telt a Szöcskedomb
A Szöcskedombon Orosz Annabella nyitotta meg Marosi Eszter Alapozó című kiállítását az érdeklődők körében. Marosi Eszter, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa alkotó- és kutatómunkája eredményeként állított össze egy művészeti foglalkoztató könyvet. Az Alapozó című könyv képanyagából készített kiállítás mindazokhoz szól, akiket érdekel a vizualitás, valamint a kreatív alkotó technikák alkalmazása.
A Kájoni János Megyei Könyvtár ma is egész napos programokkal várta a gyerekeket és felnőtteket: a könyvekkel való ismerkedés alapjaitól kezdve a Papírszínházon, zenés foglalkozásokon, közös éneklésen át egészen az építő játékokig és a rajzolásig. Rengeteg gyerek zsibongott egész nap a Szöcskedombon, vidám hangjuk olykor a színpadi előadást is túlharsogta.
Változatos témák, izgalmas előadások az emeleten
Mennyire volt, vagy mennyire fontos még manapság is az iskola befolyása, a tanárok, a mesterek, a példaképek létezése, bizalma a diákok számára? – többek között erről is szó esett ma, a könyvvásár második napján az emeleti Fodor Sándor terem első előadásán. Újfent rendhagyó tanórára érkeztek a két csíkszeredai iskola diákjai. Maria Orban és Andrei Dósa írók tértek ma vissza a 10 órától, Márton Evelin moderálásával zajló beszélgetésre, amely az írott szót, az irodalmat igyekezett közelebb hozni a kép dominanciájához szokott diákokhoz.
Kiss Lehel egy kulturálisan igazán sokszínű és különleges meseregénnyel (Csak egy mosolyt, Komitász) érkezett a Csíkszeredai Könyvvásárra. Bodó Ágota kulturális örökség szakértő érdekes kérdései mentén alakult ki egy igazán tartalmas beszélgetés az örmény származású szerzőről és könyvéről. A szórakoztató történet egy rózsarigó kalandjait beszéli el, aki egy híresen szomorú ábrázatú Komitász szobor arcára igyekszik mosolyt csalni. A történelmileg és földrajzilag is hiteles információkkal, helyszínekkel teletűzdelt regény a gyerekek számára is jól érthető módon kívánja feltárni a több mint száz évvel ezelőtti örmény népirtás körülményeit, történeteit. A beszélgetésből egyszerre tudtunk meg számos érdekes információt a regényről, a történetről, de ugyanakkor az örmény népet is kulturális és történelmi narratívába helyezhettük. Hiába felkavaró, nehéz kérdésekről van szó a könyv kapcsán, fontos, hogy a hasonló történetek ne vesszenek feledésbe vagy tagadásba, megismerhetők és elbeszélhetők legyenek a különböző generációk számára – emelték ki az előadók.
Szűk körben, de annál interaktívabban mutatták be a Koinónia Kiadó két új kötetét. Mindkettőnek a finn Markus Majaluoma a szerzője, és Jankó-Szép Yvette a fordítója. Az „apás” mesesorozat egy kötetben Apa, még egyszeeer! címmel jelent meg. Emellett pedig a Pipőke és Mösziő Pompidou vándorcirkusza című könyvvel is megismerkedtek az érdeklődő gyerekek. Az egyre népszerűbb, humorral teletűzdelt mesekönyveket Péter Abigél szerkesztő, Péter Ágnes újságíró, valamint Trinfa Johanna, a kiadó munkatársa mutatta be. Külön élmény volt a gyermekeket hallgatni, akik nagy lelkesedéssel számoltak be saját meséikről, képregény-terveikről, az „alkotási nehézségeikről”.
Rock’n’roll-érzéssel átitatott, felszabadult hangvételű beszélgetésen mutatták be Király Zoltán legújabb verseskötetét, az idén megjelent Matróziskolát. A szerzővel pályatársa, Vermesser Levente beszélgetett. A nagyrészt költőtársakból és írókból álló hallgatósággal értékes gondolatokat váltottak, tartalmas párbeszéd alakult ki erdélyiségről, alkotói közösségről és összefogásról, a Király-család tagjainak költői, írói kapcsolatairól. Végül pedig a beszélgetés valódi zamatát az elmúlt évtizedek Kolozsvárjáról és legendás kocsmáiról való sztorizgatás adta meg.
Könyvkuriózumot mutattak be a Kriterion Könyvkiadó gondozásában: 2021-ben aukción bukkant fel az a kézirat, aminek a felhasználásával állt össze a Horváth Janka visszaemlékezései és elbeszélései című kötet. Horváth Janka az 1852-ben, a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett Horváth Károly húga, és visszaemlékezéseit 1919-ben, idős korában tollba mondta, értékes társadalomrajzot hagyva ránk. A kéziratot Somogyi Gréta szerkesztette kötetbe, szakértői jegyzetei érzékletesen mutatják be a korszakot. A kötet bemutatása során beszélgetőtársa Nagy Zoltán történész volt.
Bartos Tibor memoárjai csemegének, közlésük „kiadói hőstettnek” számít. A különc, szakmai körökben megbecsült, de nehéz természetű, konfliktuskereső műfordító emlékiratainak közzétételébe 2022-ben vágott bele a Bookart Kiadó Állami boldogság címmel. A trilógia befejező részének, a Teaháznak az első kötetét mutatta be a Fodor Sándor terem közönsége előtt Márton László író, műfordító, Hajdú Áron kiadóvezető és Szatmári Cecília olvasószerkesztő.
Óriási életmű áll az Ő is vagyok, én is vagyok című esszékötet szerzője, Báthori Csaba mögött, és a folytatás is adott: hetvenegyedik kötete is nyomdában van. A költővel, műfordítóval, esszéíróval Tamás Dénes író, kritikus beszélgetett erdélyi kötődésekről, költészetről, műfordításról. A hallgatóság számára izgalmas költészeti párhuzamokat, összehasonlításokat tartalmazott a pódiumbeszélgetés, egyebek mellett a versformákat (kötött vagy szabad) illetően.
Szokásosan jó hangulatú beszélgetés zajlott a Helikon szerkesztőségének bemutatkozásán a Fodor Sándor teremben. A 35 éves fennállását ünneplő irodalmi folyóirat munkatársai közül jelen volt Karácsonyi Zsolt főszerkesztő, Papp Attila Zsolt, Demeter Zsuzsa, Márton Evelin, Nagy Zalán és Ferencz Nagy Zoltán szerkesztők. A beszélgetést moderáló Vermesser Levente a Helikonnal való találkozásukról, és a legnagyobb személyes eredményükről faggatta a szerkesztőket a népes közönség előtt.
A 10. Csíkszeredai Könyvvásár egyik kimagasló pillanatához érkeztünk péntek délután: bemutatták a Csíkszereda Kiadóhivatal Útravaló sorozatának legfrissebb kiadványát. A Dr. Pál Gábor élete és munkássága című, az Apák nemzedéke alcímet viselő kötet Oláh-Gál Elvira újságíró nagyszabású munkájának eredménye, amellyel idén a végzős csíkszeredai középiskolásokat is feltarisznyálja a kiadó. Dr. Pál Gábor (1883–1968) ügyvédként, publicistaként, politikusként rendkívül sokat tett a korabeli Csíkszeredáért.
„Több helyen is fellapoztam ma a kötetet, és ijesztő, hogy mennyire aktuális a tartalma. A történelem sajnos ismétli önmagát, a mostani politikai légkör kísértetiesen hasonlít a kötetben részletesen bemutatott ’30-as évekre. Hihetetlen eszmei értéke van ennek a könyvnek” – fogalmazott Korodi Attila polgármester, megköszönve a hiánypótló, rendkívül tanulságos kötet összeállítását.
Oláh-Gál Elvira szintén a köszönet hangján indította a beszélgetést. „Többszöri próbálkozás és sok-sok év után most jött el az a kegyelmi idő, amikor a jogutódok is beleegyeztek a közlésbe és a városvezetés is nyitott volt a támogatásra” – mondta a szerző, megjegyezve, hogy a jelenünk közéleti személyeinek receptkönyvként ajánlja dr. Pál Gábor életének megismerését.
Oláh-Gál Elvirát Sarány István szerkesztő faggatta az átfogó kutatómunkáról. A szerző politikai, társadalmi kontextusba helyezte dr. Pál Gábor politikai, ügyvédi, publicisztikai szerepvállalását méltatta, példákkal is szemléltetve, hogyan sikerült a helytállás a 20. század első felének viharos évtizedeiben.
Verseskötet-bemutatóval búcsúzott a Fodor Sándor terem pénteki programsorozata. Borsodi L. László a Te fordítsd el című kötettel immáron trilógiára bővítette az eddig megjelent Szétszórt némaság és Estére megöregszel kötetek sorozatát. Lövétei Lázár László megjegyezte, ez a három kötet már irodalommá nőtte ki magát, s erre Borsodi is hozzátette, itt jutott el ahhoz a fordulathoz, hogy közvetlen módon magából dolgozzon. Szó esett a költemények, a beszédmód prózai elemekkel való megújításáról, családtörténetek megírhatóságáról és a rajtuk keresztüli önmegismerésről, (a rejtőzködő) Isten kereséséről, az istenbizonyítékok milyenségéről. A tartalmas beszélgetés alatt Lövétei izgalmas felvetései nyomán nem csak az új kötet, hanem a megelőző alkotások, de még Goethe és Rilke is helyet kaptak.
Mélyhegedű – a zárókoncert
Különleges programmal zárult a könyvvásár második napja. Zenés, már-már koncertté alakult kötetbemutatón kapcsolódhattak ki az ide látogatók. Balázs K. Attila Mélyhegedű című kötete került terítékre, és a költővel egy-egy dal között röviden Zsidó Ferenc beszélgetett. A költő saját magát erősen lírai alkatnak minősítette. Verseire nem jellemző a történetmesélés, sokkal inkább a töredezettség, mivel ő ebben a szegmentáltságban képes letapogatni, s az írás által megérteni a világot – szögezte le. Elsősorban a rövid versmondatok érdeklik, ezek súlypontjában, egymáshoz való viszonyulásában igyekszik megragadni valamit abban a kognitív térben, melyet a versek megalkotása általi intellektuális játékban épít fel. Megzenésített költeményeit Balázs K. Attila és Zsidó Ferenc közösen, Balázs Boróka és Orbán Ferenc meghívott zenészek segítségével adták elő és adták át az egybegyűlteknek.
Biró Mónika-Anita
Kovács Hont Imre
