Gálfalvi György a Bookart Kiadó gondozásában megjelent kötetét mutatják be szombat délben a könyvvásáron. Az erdélyi magyar irodalom elmúlt évtizedeinek jeles alakjával Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője beszélget.

A könyvbemutató sokkal inkább író-olvasó találkozóvá alakul, s míg keveset tudunk csak meg a Szárnyas malomköveink című kötetről, addig Vida Gábor lényegretörő  és jól célzott kérdései nyomán rengeteget tudhatunk meg Gálfalvi Györgyről, az íróról, a szerkesztőről, az optimista irodalmárról. 

Arra a kérdésre, hogy miért kezdett annak idején egy fiatalember, konkrétan Gálfalvi, irodalommal foglalkozni, a szerző a tágasság iránti vágyát hozza fel. Türelmetlen és szabadelvű fiatal révén tágasságra vágyott, s ehhez lehetőséget, teret az irodalom biztosított, adott meg számára. Eleve úgy indult el Kolozsvárra tanulni, irodalommal foglalkozni, hogy falakat és egeket akart döntögetni. 

A zárókérdésre válaszolva Gálfalvi az magyar irodalom jelenét és jövőjét érintő optimista nézeteiről számol be. Szerinte mindig félünk attól, hogy mi lesz az irodalommal, de szerencsére eddig is olyan nemzedékek, és azokon belül is roppant tehetséges emberek kerültek ki. Nem látja veszélyben a mindenkori irodalmat, amíg vannak fiatal tehetségek, és amíg nem vész el az ellenállás értelmébe vetett hit. 

Végezetül Gálfalvi György szívélyesen fordul a közönséghez, s közli, ő maga nyitott a fiatalokkal kialakítható kapcsolatokra, s arra kér mindenkit, bátorkodjanak keresni őt, felvenni a kapcsolatot vele a gyümölcsöző diskurzusok reményében. Hozzáteszi: szívesen lát mindenkit a padlásszobában vagy az almafák alatt, ahol mindig lesz egy pohár bora is az arra tévedőknek.