Találkozások lélektől lélekig – így telt a könyvvásár harmadik napja

Kezdetét vette a családi nap

A jubileumi könyvvásár harmadik reggelén már a családoké volt a főszerep. A fennállásának immár 15. évét ünneplő Mesehetes zenekar a tőlük megszokott töretlen lelkesedéssel és energiával köszöntötte az arénába látogató családokat. Szilágyi Nóra (ének), Boldizsár Szabolcs (fuvola), György Csongor (dobok), Krizbai Imre (gitár) és Szakál Attila (basszusgitár) közismert magyar rajzfilm-zenéket, illetve a Walt Disney-rajzfilmek legkedveltebb dalait adták elő a gyerekek legnagyobb örömére. A színpad előtt sorakozó apróságok interaktívan, közösen énekelték el sorról-sorra Szilágyi Nórával a Vuk slágerét, vidáman ugrándozva kísérték a Dzsungel könyve, vagy épp a Macskarisztokraták kedvenc dalait. 

Születésnapfalvára kalauzolt el kicsiket és nagyokat Víg Balázs interaktív foglalkozásán. Se gyerekek, se szülők nem kényelmesedhettek bele nézői pozíciójukba, a Három bajusz gazdát keres című mesekönyv szerzője minden résztvevőt bekapcsolódásra szólított. Könyve illusztrációi és meséi mentén tett fel kérdéseket, játszatott memóriajátékokat, vezetett végig figyelem gyakorlatokat, számoltatott japánul, angolul, sőt még koreaiul is. Mesélt a gyerekeknek ajándékokról, állatokról, édességekről, krokodilokról, na meg bajuszokról. Mindvégig lendületes humorral, rengeteg energiával és nagy odafigyeléssel bonyolította le Víg Balázs az interaktív foglalkozást. A program végeztével a Móra Kiadó standjánál csíphették el a szerzőt az érdeklődők, aki dedikálta is a gyerekek könyveit. 

Egy újabb órában folytatódott az idén 75 éves Móra Kiadó interaktív foglalkozást és egyben könyvbemutatót is magába foglaló programja: Várfalvy Emőke író, költő, meseblogger érkezett a pódiumra Könyv(b)irodalom című foglalkozásával. Mókás időutazásra, olvasó akadályversenyre kalauzolta a szerző a gyerekeket az Artúr király fesztiválja című mesekönyve nyomán. A szövegértés fontosságát emelte ki Várfalvy Emőke, majd együtt tesztelték a gyerekek jártasságát is: felolvasott könyvéből, megmutatta a vitézek illusztrációját a gyerekeknek, majd közösen jártak a végére, hogy mi szerepelt és mi nem a történetben. A foglalkozás második felében a gyerekek mind felmentek a színpadra, és egyenként bizonyították be, milyen ügyesen és figyelmesen tudnak már olvasni. 

Zágoni Balázs visszatért a könyvvásár színpadára, akivel Veres Noémi pedagógus beszélgetett az Erdélyi gyermekenciklopédia legújabb kiadásáról. A klasszikus enciklopédiákat lapozva fogalmazódott meg az elhatározás Zágoniban, hogy egy kulturálisan, lokálisan is Erdély-specifikus gyermekenciklopédiát alkosson, amiből a gyerekek, szüleikkel közösen, interaktív módon, játékosan tanulhatnak és tájékozódhatnak a saját környezetük aktuális kérdéseiben – tudhatták meg a jelenlévők. Veres Noémi rámutatott a szerző szenvedélyes érdeklődésére a történelmi események, a jelen aktuális kérdései iránt, valamint arra, hogy a tér és annak bejárása milyen jelentőséggel bír Zágoni írásaiban. Ezek alapján adta is magát egy igényes erdélyi enciklopédia megalkotása. A szerző kiemelte, hogy Kürti Andrea illusztrátor munkája legalább annyira jelentős a kötet megalkotásában, mint a szöveg, főleg mivel a gyermekek elsődleges befogadói eszköze a kép, amin keresztül közvetlenül értelmezni tudják a meséket, majd csak ezután következik a szöveg. Az illusztrátor rendkívül érzékenyen és pontosan érzett rá az író közlési szándékára, így jöhetett létre az immár többször is kiadott enciklopédia – tette hozzá Zágoni. A beszélgetés során felmerült izgalmas témák között szerepelt az is, hogy mennyire fontos, hogy a gyerekek megismerjék az erdélyi interkulturális és interetnikus közeget, otthonosan mozoghassanak benne, illetve kialakuljon bennük az elfogadás képessége a más nyelvű, etnikumú, kultúrájú társaik iránt. Többek között ezért is hiánypótló Zágoni Balázs kötete. 

Csipike ma a Szöcskedombra látogatott

Afrikai etnokalandon vehettek részt szombat délelőtt a legkisebbek az Etnospot szervezésében. Az Albert Homonnai Emőke által vezetett foglalkozáson a résztvevők megismerkedhettek azokkal a hagyományos afrikai játékokkal, amelyek a magyar néprajzkutatók munkásságához is szorosan kötődnek, majd közösen próbálhatták ki ügyességüket bennük. 

Dr. Köllő Zsófia erdei kalandokra kalauzolta a gyerekeket. Erdélyiek számos generációja nevelkedett már fel Csipike ikonikus történetein, és most a Csíkszereda Kiadóhivatal által tavaly újonnan kiadott meseregény alakjait, történéseit csempészték be a Szöcskedombra, hogy a gyerekek játékosan, kézműves, ügyességi és kvízjátékokon keresztül ismerkedhessenek meg Csipikével, na meg Tipetupával és Kukucsival. A foglalkozás két időpontban is látogatható volt a délután során.

Interaktív könyvbemutatót is tartottak ma a legkisebbek számára a Szöcskedombon. Mikó Ferenc, és a csíkszeredai vár életét mutatta be Szabó Rita múzeumpedagógus, és Kósa Béla muzeológus, művészettörténész Molyka, az időutazó molylepke kalandjain keresztül. Miket látott a várban Molyka? Mi változott? Milyen volt ott régen az élet? – ez mind kiderült A várépítő Mikó Ferenc című délutáni bemutatón.  

„Találkozások lélektől lélekig”

Kettős kötetbemutatót tartott a Mentor Könyvek Kiadó szombaton kora délután. Király István beszélgetett Muszka Sándorral (Pokoljárás) és Kopriva Nikolettel (Talán vagytok) köteteikről. Mindkét költő beszélt részletesebben a versek és a kötetek megalkotásának folyamatairól. Király István kiemelte, hogy mennyire ellenkező irányban beszél a két költő az emberről és az emberi lélekről: Kopriva Nikolett az emberek útját egy felfelé ívelő görbén, míg Muszka Sándor egy lefelé ívelő görbén helyezi el. Megtudhattuk továbbá, hogyan formálódott meg mindkét kötetben a három ciklus. Egyikük sem tudatosan írta meg a végül kialakult ciklusokat, Kopriva szerint az alkotói munka végére adták magukat a ciklusok, és Muszka esetében az elkészült verseket utólag rendezték ciklusokba, ezzel adva valamilyen rendezési elvet a majdani kötetnek. A költők szerre felolvastak verseikből, majd a Mentor Könyvek Kiadó standjánál dedikáltak is az érdeklődő olvasók számára. 

Bensőséges beszélgetésnek lehettek tanúi azok az érdeklődők, akik Kulka János és Gyárfás Dorka pódiumbeszélgetésére érkeztek. A nem szokványos színészkönyvet, portrékönyvet tulajdonképpen Kulka János történetein keresztül ismerjük meg a színész, az újságíró Gyárfás Dorka, illetve beszélgetőpartnerük, D. Balázs Ildikó tolmácsolásában. A beszélgetés valódi meghittségét az adta, hogy Kulka János a közönséget is közel engedte magához, bizalmat adott, mesélt, közel engedte magához az érdeklődőket. A kötet keletkezési körülményeit is megismerhettük, Gyárfás pedig beszélt arról, hogyan alakította ki a kiadvány szerkezeti felépítését, milyen szempontok szerint járták be újra Kulka János életének főbb helyszíneit, mozzanatait. 

Nemrég ünnepelte 60. születésnapját Fekete Vince költő, szerkesztő, műfordító. Legújabb kötetével, a Gyönyörű apokalipszissel érkezett az immár többszörösen is jubileumi eseményre. Borsodi L. László a korábbi verseskötetek felől közelítette a friss kiadványt így helyezve el azt a teljes eddigi életmű viszonylatában. A kötet koncepcióját tekintve az első és utolsó versek keretbe zárják a négy ciklust. Az első vers hivatott berúgni a motort, az utolsó visszatekintve értelmezi a korábbiakat, a mottók pedig mintegy fogódzóként, bójákként segítik a befogadást – összegezte a költő. Szóba került még a versbeszéd, a szerepjáték, a generációk közötti viszonyrendszer, majd a tartalmas bemutató végén Borsodi színpadra szólította Zsidó Ferencet, aki a Székelyföld folyóirat, illetve a Csíkszeredai Könyvvásár közönsége nevében, és színe előtt is felköszöntötte a költőt. 

„Ki viszi át a szerelmet?” – kapta címül a szombat délutáni zenés irodalmi műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében. Juhász Anna irodalmár látta vendégül Lutter Imre költőt, versmondó előadót, valamint Jávori Ferenc Fegya zeneszerzőt, jazz-zenészt. Igazi érzelmekkel teli előadást láthattak, hallhattak a teli nézőtér soraiban ülők, minden dal, vers, a beszélgetés teljes fonala magas intenzitással mondott el nagy igazságokat szerelemről, alkotásról, kitartásról, illetve szenvedélyről, nemzeti és kulturális identitásról. A tartalmas előadás nyomán újfent bizonyítást nyert, az irodalom mindannyiunk számára szellemi táplálékként szolgálhat. 

Jobbnál jobb történetekkel érkezett a pódiumra Schäffer Erzsébet a Találkozások lélektől lélekig című beszélgetésre. Igazi életvidám lendületet, örömöt, játékosságot hozott magával a magyar Pulitzer-emlékdíjas újságíró, író. Ahogyan írásai is olyanok, mintha egy-egy mély beszélgetésen lennénk egy régi baráttal, úgy színpadi jelenlétében is a kellemes ismerős, rég nem látott barát alakja köszönt vissza. Hit, bizalom, kíváncsiság, de legfőképp a kortól független játékosság – ezek az élet esszenciális hozzávalói. Schäffer Erzsébet D. Balázs Ildikó kérdéseire nem közvetetten válaszolt, inkább történeteket mesélt, minden kérdésre akadt egy remek történet, ami szemléletesen és érzékletesen adja meg a kívánt válaszokat. Szó esett a csend szentségéről, a csend és a figyelem fontosságáról, az emberi jóságba vetett bizalomról, illetve arról is, hogy minden találkozás alkalmas arra, hogy történetté, illetve megírt történetté váljon. „Az életet nem úgy kell vér komolyan venni, hogy belefeketedjen az ember, hanem játékosan“ – zárta le a kedélyes beszélgetést Schäffer Erzsébet, majd közel egy órán keresztül dedikált rengeteg olvasójának. 

Cserna-Szabó András jól ismert vendége már a Csíkszeredai Könyvvásárnak. Ezúttal a Bookart Kiadó gondozásában megjelent Kolozsvár alatt az ég című kötetét mutatta be a szerző Részegh Botond, a kötet illusztrátora, valamint Márton László író, műfordító segítségével. Csernát Márton László kezdetben kolozsvári kötődéseiről, a kötet keletkezési körülményeiről kérdezte. A novellák egy része ugyan már korábban is olvasható volt különböző felületeken, most így ebben az újragondolt koncepcióban, az új szövegekkel kölcsönhatásban hozzák létre azt a különleges kolozsvári atmoszférát, amit egyébként egy budapesti perspektívából olvashatunk. Ez a novellafüzér ugyanakkor tulajdonképpen egy novellaírói életmű kötetbe szerveződésének is a megvalósulása – jegyezték meg a beszélgetésen. Részegh Botond az illusztrációs feladatokban rejlő újdonságokról, saját képzőművészeti tevékenységét is fejlesztő megtapasztalásokról beszélt, majd azt is elárulta, alkotási tevékenységének tulajdonképpen az ember a középpontja, ezért is tudott remekül együtt dolgozni a szerzővel.

A tartalmas előadások napja volt a Fodor Sándor teremben

Dávid Botond tablófotózások alkalmával csöppent bele a népviseletek világába, majd a kíváncsiság terelte abba az irányba, hogy Európai Unió szerte fotózza a hagyományos népi öltözeteket. 2012 óta 4030 különböző népviseletet örökített meg szemből, oldalról és hátulnézetből is. Végül mintegy 400 fotó került bele abba a válogatásba, amely a Gutenberg Kiadó gondozásában kötetben is megjelent Geofolk – Időtlen örökség nyomában címmel. A szerzővel Kürti Andrea illusztrátor beszélgetett, és a fotózás, illetve könyvkészítés folyamata mellett a népviseletek átalakulásáról is izgalmas gondolatok hangzottak el. Mint megtudtuk: reménykedhetünk a folytatásban is, a vén kontinens Európai Unión kívüli országaiban is készülnek már a fotók.

A Kriterion Könyvkiadó jóvoltából szombaton is megismerhettünk egy emlékezésirodalom-kötetet. „Hazulról hazahozott” témával találkozhattunk: a Csíkszeredában született és Kolozsváron elhunyt író, műfordító, Nagy Borbála a központi szereplője A huszadik század csigahéjban című kötetnek, amelynek szövegét Gaal György kolozsvári helytörténész gondozta. A kötet emlékiratokat, naplójegyzeteket, és egy interjút is tartalmaz. A szerkesztő beszélgetőtársa H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója volt.

Kifejezetten pedagógusoknak készült előadással Lovász Andrea, a Móra Kiadó főszerkesztője. Részletesen ismertette a Már tudok olvasni! elnevezésű könyvcsaládot, kitérve a funkcionális analfabetizmus egyre aggasztóbb méreteire, és alternatívát mutatva az olvasás megszerettetésére. A könyvcsalád három fokozatban különböző nehézségű szövegeket kínál, hogy a legkisebbektől a nagyobbakig mindenkinek sikerélményt nyújthasson. 

Emberi viszonylatokhoz való visszakapcsolásként jellemezte Borsodi L. László költő, tanár a Napkút Kiadónál idén megjelent A lazacok szeretkezése című kötetet. Tamás Dénes költő, író, kritikus második verseskötete az ember nélküli világból való visszatérést jelenti. A szerző szerint kísérlet, lírai hangkeresés ez a kötet, ezért is jellemzi egyfajta sokféleség.

A mennybe vitt leány címmel zenés balladagyűjtemény-kötetet adott közre tavaly a Gutenberg Kiadó. A 31 balladához Kollár-Klemencz László és Csernovszky Márk zenéje kapcsolódik. Az alkotók részéről Kürti Andrea illusztrátor és Kollár-Klemencz László zenei társszerző beszélt a kötetről, Kőrössy Erika moderálásában. A tragikus női sorsokat feldolgozó balladák szövege és zenéje is párbeszédbe állítható a jelenünkkel, elsősorban olyan világrészek realitásával, ahol a nők jogai folyamatosan csorbulnak. A felszólalók személyes élményeiken keresztül is utaltak erre a párhuzamra.

Két baszk család különböző irányú szenvedéstörténetét vezeti végig Fernando Aramburu lebilincselő regénye, a Pátria. A Bookart Kiadó gondozásában tavaly megjelent nagyszabású regény Imrei Andrea fordításában jelent meg magyar nyelven. A fordítóval Márton László író beszélgetett a terjedelmes, fölösleges sorokat mégsem tartalmazó mű cselekményéről, a szélsőségek (kapcsolat)pusztító hatásairól.

Érdekfeszítő, nagyon mély beszélgetést folytatott az Inkább az enyém című kötet kapcsán a szerző, Mátyus Melinda és beszélgetőtársa, Juhász Anna irodalmár. A szerző a testiséget tabuként kezelő bethánista református hagyományokban nevelkedett, református teológiát végzett és papnőként szolgál, majd fokozatosan eszmélt rá, hogy a nőiességét háttérbe szorította. Ennek a belső vívódásairól beszél a kötetet alkotó hat nagyelbeszélés, keresztény nők titkait fedi fel a kötet. A belső szorongások mellett bibliaértelmezésről, vallási vonatkozásokról, a családi viszonyok mélységeiről is folyt a beszélgetés.

A Székelyföld folyóirat májusi lapszámának bemutatójával zárul a mai programkínálat a Fodor Sándor teremben. A lapszám gerincét történelmi témák képezik, hangsúlyosan a székely határőrökkel foglalkozik Erdélyben és Európa hadszínterein. A lapszámot dr. Lázár Balázs, dr. Csikány Tamás Péter és Magyarosi Sándor hadtörténészek, valamint Nagy-Luttenberger István történész mutatta be az érdeklődőknek.

„Csönd ül szívemen”

Vándorkiállítás nyílt az Erőss Zsolt Aréna előterében. Sógor Enikő alpolgármester és Juhász Anna irodalmár nyitotta meg, adta át a „Csönd ül szívemen” című Radnóti Miklós életrajzi vándorkiállítást. Az 5 totemre elhelyezett, képekkel is gazdagon megtűzdelt 10 táblán a 20. század egyik legjelentősebb költőjének életével ismerkedhetnek meg behatóbban az érdeklődők. Juhász Annától megtudhattuk, a kiállítás a „mindig rohantam az uccán” című POKET-kötethez kapcsolódik, ami szintén elérhető a könyvvásáron. A Petőfi Kulturális Ügynökség a tavalyi dupla évforduló apropóján foglalkozott behatóbban az életművel, hogy azt mélyebben, több szempontból is megragadva megismertethesse a közönséggel, még közelebb hozhassa Radnóti alakját az olvasókhoz. Ennek eredményeként született meg ez  a kiállítás, ami most május végéig megtekinthető lesz Csíkszeredában is. 

Sanctum – így zárult a búcsúest

Emelkedett hangulatban zárult a jubileumi könyvvásár harmadik estéje. A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében lépett színpadra Juhász Anna irodalmár társaságában Kollár-Klemencz László író, zenész, illetve Hrutka Róbert Artisjus-díjas zenész. Az Anyám tenyere című Kollár-regény bemutatója egy zenével átitatott értékes beszélgetéssé nőtte ki magát. A természetjárás és az istenkeresés domborodik ki  a találkozások könyvéből. Korábbi alkotásaiban, novelláiban és családregényében is már a természet alakját, ember és természet egymásra hangolódását, együtt rezgését kereste, és ezekre lelt most rá az Anyám tenyerében – fejtette ki Juhász Anna kérdésére válaszolva a szerző. Hrutka Róbert Pilinszkyhez fűződő viszonyáról, istenkeresésről beszélt, szavalt és zenélt az est során. A kellemes homályban, a Plakátmagányt dúdolva, a természettel való bensőséges viszonyrendszereket fejtegetve egészen átszellemült a könyvvásár közönsége. 

Biró Mónika-Anita
Kovács Hont Imre

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük