Mérföldkőhöz érkezett Csíkszeredában a könyvek, az olvasás, írók és olvasók közös ünnepe: csütörtökön immár tizedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Csíkszeredai Könyvvásár! Jubileumi könyvünnepet ülhetnek most kicsik és nagyok egyaránt, írók, kiadók, szervezők és legfőképp ti, kedves olvasó-látogatók.
Most a csíkszeredai vásártéren nem csak az olvasás csodájának közös megtapasztalása és szeretete köt össze, hiszen a találkozások eseménye is ez, ahol barátságokat köthetünk ápolhatunk, de nem utolsó sorban rengeteget tanulhatunk, kikapcsolódhatunk. Új elrendezéssel, de a megszokott igényességgel és örömteli hangulattal várja az Erőss Zsolt Aréna vásártere az érdeklődőket.
Tartsatok velünk, kedves olvasók, ezen a jubileumi könyvünnepen, örüljünk együtt anyanyelvünknek, kultúránknak, és annak az ezer meg ezer megteremtett világnak, amelyeket az olvasás révén tapasztalhatunk meg.
Nyitókoncerttől hangos az aréna
A borús, esős idő ellenére csütörtök délelőtt derűs jókedv uralkodott el az Erőss Zsolt Arénán: megérkeztek az első látogatók. A könyvvásár szokásos nyitókoncertje előtt nem csak a nézőteret, hanem a színpad előtti lelátót is megtöltötték felhőtlen jókedvvel a gyerkőcök. Újra élettel telt meg a vásártér, ahogyan a gyerekek a köszöntőt követően ujjongva, visongva üdvözölték a Kiskalász zenekart. A négytagú zenekar (Varga Bori, Sántha Gábor, Boros Attila, Angler Ákos) 15 éves múltra tekint vissza, így túlzás nélkül állíthatom, kellő rutinnal, mondhatni zsigerből szórakoztatták a kicsiket. Gyerek nem maradt ülve ezen a lendületes koncerten, de még a felnőtteket is energikusan bólogattak, dudorásztak, miközben a Kiskalász muzsikált. Az együtt éneklés, a ritmus, az energikus dallamok és az interakció tették felejthetetlenné ezt a koncertet.
Könyvvásárt nyitottak a gyerekek
Sógor Enikő alpolgármester köszöntötte a gyermek olvasókat a Csíkszeredai Könyvvásár délelőtti megnyitóján. Beszédében kiemelte, elképzelhetetlen, hogy egy ember egyetlen mesét se olvasson élete során, de mi történik akkor, ha egyetlen ember több ezer mesét olvasott el? A felvezetés Boldizsár Ildikó írót, meseterapeutát szólította a színpadra, aki a gyermekprogramok kiemelt vendégeként üdvözölte a kicsiket.
Olyan még sehol nem történt, hogy a gyerekek maguk nyitottak volna meg egy könyvvásárt, de most a jubileumi könyvünnepen Boldizsár Ildikó a gyerekekkel közösen szőtte meg a könyvvásár nyitómeséjét, ami Zöldike, a kiskutya történetén keresztül bontakozott ki. A mese végén közösen kiabálták: „Megnyitottuk!”
Ezt követően Lovász Andrea gyermekirodalom-kutató, kritikus beszélgetett a színpadon Boldizsár Ildikóval. Míg a gyerekek az írónő egyik oldalát ismerhetik eddig, most ezen a beszélgetésen megismerkedhetnek a mesegyűjtővel és tevékenységével is. Megtudtuk, Boldizsár Ildikó azért gyűjt meséket, mert az ezernyi mesén keresztül rengeteg helyre utazhat, rengeteg világba beléphet, sokféle szerepben, történetben kipróbálhatja magát. A kötetek összeállításával kapcsolatban elárulta, aszerint válogatja össze a történeteket, hogy miután megfigyelte a környezetében, hogy mitől tartanak, félnek az emberek, ezek alapján olyan történeteket keres, amelyek segíthetnek az embereknek leküzdeni az adott nehézségeket. A meseterapeuta is bemutatkozott a színpadon Boldizsár Ildikó személyében, és elmagyarázta mit is jelent a mesék általi gyógyítás, és hogyan segít a bajban lévő embereken. A program zárásaként a gyerekek Ildikóval közösen, mondatról mondatra szőtték meg a varázsbarlang és a benne élő hatalmas kutya meséjét.
Továbbra is a kisdiákoké volt a főszerep, akiket Szabó Róbert Csaba legújabb kötetével várt a színpadon. A Vajon Nagyi méltán sikeres szerzője ezúttal A cipzárkováccsal érkezett a könyvvásárra beszélgetőtársaival, Orosz Annabellával, a kötet illusztrátorával, valamint Laczkó Emőke pedagógussal. Az író és az illusztrátor szerre beszámoltak arról, mikor kezdtek érdeklődni az alkotás iránt, és végül hogyan kerültek erre a pályára, miért szeretik az alkotómunkát. Szabó Róbert Csaba megosztotta a hallgatósággal a meseírás minden izgalmas csínját-bínját, majd az ifjú szerzőpalánták is szóhoz jutottak. Bátran kérdeztek az illusztrátortól, valamint a jártas írótól a meseírás mesterségéről, illetve A cipzárkovács titkairól. A beszélgetésen jelenlévők elsőnek értesülhettek arról is, hogy már készülőben van a Vajon Nagyi harmadik része, amiben Marosvásárhely is megjelenik, mint helyszín, de ki tudja, talán még Csíkszereda is helyet kap benne – osztotta meg a szerző.
Idén is vár a Szöcskedomb!
Ugyan új helyre költözött (rögtön a bejárat mellett kapott helyet), de semmit sem veszített bájából és varázsából a könyvvásár szervezői által már évek óta megálmodott Szöcskedomb, a legkisebbek könyves birodalma. Gyerekzsongás, énekszó hallatszott egész nap a gyermeksarok felől, s aki arra járt, önfeledten rajzoló, színező, együtt játszó kicsiket láthatott szerte a Szöcskedombon. A Kájoni János Megyei Könyvtár több időpontban is meseolvasással, papírszínházi előadásokkal készült a gyerkőcök szórakoztatására és foglalkoztatására.
Rendhagyó tanórák – izgalmas beszélgetések
A jubileumi könyvvásáron az eddig megszokottakhoz híven ismét két helyszínen zajlanak a programok, beszélgetések, bemutatók. Míg a színpad előtti nézőtér az apróbb iskolások zsivajától hangos, addig a Fodor Sándor terem izgalmas, rendhagyó tanórák sorozatával nyitotta a könyvünnep emeleti programsorozatát.
Középiskolásoknak szóló rendhagyó irodalomórával indított Farkas Wellmann Endre a Petőfi Kulturális Ügynökség Szerelmes beszédek című programján. A költő a beszélgetés keretein belül két érdekes kérdést járt körbe: „Mi értelme, haszna van a versnek?” illetve „Mi a szerelem?” Nagy László ikonikus költeményére, a Ki viszi át a szerelmet? című versre alapozta az irodalomórát, amelynek hallgatóságát többségében a Márton Áron Főgimnázium tanulói képezték.
Ezt követően román nyelvű irodalomórán vett részt az Octavian Goga Főgimnázium egyik osztálya. A brassói Bogdan Coșa írót, szerkesztőt hallgathatták a diákok, akit Márton Evelin író, újságíró kérdezett. Az író szerkesztői és irodalomszervezői munkássága került terítékre a beszélgetés során, melyet Márton Evelin a Mennyire közel vannak a hideg esők című regény egy részletére építve moderált.
Mit is jelent a jól ismert frázis, a Hakuna Matata? Mire használja ormányát az elefánt? Hova vándorolnak a vándormadarak? Melyik állat a szavannák királya? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattak választ azok a gyerekek, akik részt vettek egy virtuális afrikai utazáson Potozky László vezetésével. A rendhagyónak számító biológiaórán Potozky László kenyai utazásáról számolt be az igencsak érdeklődő közönségének. A helyszínen készült fotók remekül kiegészítették az elmondottakat, igazi szavannai hangulatot varázsoltak a gyermekek számára. „Bárhol is vagytok a nagyvilágban, az legyen elsődleges célotok, hogy soha ne bántsátok a természetet, az élővilágot, hanem szeressétek és védjétek!” – bocsátotta útjukra a gyerekeket az előadó.
„Mennyire van közel Brassó?” – fogalmazódott meg a kérdés a Márton Evelin író, újságíró által moderált román nyelvű rendhagyó irodalomórán, amelyen Maria Orban prózaíró, Bogdan Coșa író és Andrei Dósa költő, műfordító vettek részt. A Sapientia EMTE hallgatóinak részvételével szervezett találkozó érdekes témákat dolgozott fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan lesz valakiből író, költő, műfordító, irodalmi szerkesztő, szerkesztő, forgatókönyvíró vagy éppen tanár. Mindemellett kitértek a meghívott szerzők életútjának meghatározó momentumaira is, például olyanokra, amelyek döntő módon befolyásolták pályafutásukat. Mindhárom meghívott pozitívan értékelte a rendezvényt. Maria Orban kiemelte, hogy a nyitott és kíváncsi közönség révén ezek a párbeszédek szakmailag és emberileg is értékesek. Andrei Dósa a közönség aktív részvételét dicsérte, míg Bogdan Coșa személyes élményként említette, hogy először volt alkalma valóban megismerni Csíkszeredát. Márton Evelin nosztalgiával idézte fel a tíz évvel ezelőtti első könyvvásárt, és örömét fejezte ki a találkozásokat és barátságokat illetően, melyek akkor, és azóta máig is itt születnek.
Ünnepi gondolatok a jubileumi megnyitón
A jubileumi Csíkszeredai Könyvvásár hivatalos megnyitóján Korodi Attila polgármester Radnóti gondolataival köszöntötte a közönséget. Közös ünneplésre buzdította az egybegyűlteket, kellemes feltöltődést és izgalmas könyvvásárt kívánt a vásártér látogatóinak.
Balla Zsófia kolozsvári író, költő és újságíró a jubileumi könyvvásár kiemelt vendégeként osztotta meg gondolatait a megnyitón. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy első alkalommal hívják meg őt írói minőségében hazájába, amiért köszönetét fejezte ki, majd a régió egyik legkiemelkedőbb rendezvényeként jellemezte a Csíkszeredai Könyvvásárt. A könyv rövid definíciójának és társadalomtörténeti vonatkozásainak körbejárásával hangsúlyozta: „A könyv a tudásnak, a bölcsességnek, a szépségnek az egyik legszebb, leghatékonyabb formája.” Kiemelte, a modern technológiai vívmányok egyre nagyobb mértékben próbálják helyettesíteni a könyveket és az olvasást, de egy ilyen könyvvásár olyan varázslatnak értelmezhető, amely újra élővé, nélkülözhetetlenné, életünk szellemi feltételévé teszi a könyveket. „A könyv a legszellemibb hazánk. És olvassunk, – hazánkért, rendületlenül.” – zárta ünnepi gondolatait Balla Zsófia.
A tartalmas bemutatók, várva-várt találkozások ideje
Irodalom és fotóművészet izgalmas találkozásával ismerkedhettek meg az érdeklődők Juhász Attila költő, és Szabó Béla fotográfus közös, Színek-Világok című fotókönyvének a bemutatóján, amely immáron a második közös munkája az alkotópárosnak. Dezső László fotóművész kérdései nyomán tudhatták meg a közönség soraiban ülők, hogy Szabó Béla a szívéhez közel álló, kedvenc fotóinak válogatását osztotta meg a költővel, segítségét kérve, hogy ossza meg ő is a képek által ihletett gondolatait szavakba öntve. Juhász Attila beszélt a képek révén kibontakozó alkotói munka folyamatairól, hangulat és forma együttes működéséről, összeállásáról, majd ennek az együtt állásnak a rögzítéséről szövegek formájában. Erősen kötődik a rövid, japán eredetű, illetve a jambikus lüktetésű formákhoz, és ezek rendre visszatérő elemei is a kimondás kísérleteinek – jegyezte meg a költő. A képek általi dinamika és a látvány az, ami leképződik a tudatban, és ennek a vizualitásnak van rendkívül fontos szerepe az alkotói gyakorlatban. A bemutatót felolvasással zárták, melyet remekül kiegészítenek a nézőteret övező falakra kiállított fotók, a Szabó Béla munkásságának válogatott remekműveiből készült kiállítás.
Lövétei Lázár László verseskötet-bemutatóján Vermesser Levente beszélgetett a költővel az Újabb Alkalmi című kötetről. 2016-ban jelent meg a szerző Alkalmi című kötete, mellyel Lövétei kísérletet tett visszaperelni az alkalom szülte versek polgárjogát. Újabb kötetében ugyanazzal a formai és tematikai gazdagsággal tért vissza. A két költő izgalmas beszélgetésben fejtette ki, miért is kell alkalmi verseket írni, azokat megjelentetni. Kiderült, Lövétei az amerikai utazásának benyomásait is jócskán megjelenítette verseiben, majd fel is olvasott a szövegekből. Érdekes gondolatok hangzottak el a bemutató keretein belül, ahol a szövegek mellett napjaink politikai vonatkozásai, környezetünk válsághelyzetei is kontextusba helyeződtek.
A jubileumi könyvvásár méltóképp köszöntötte újra Csíkszeredában Bodor Ádámot, az immár 89 éves szerzőt, akit Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó igazgatója kérdezett életéről, irodalmi tevékenységéről, világszemléletéről. A Sinistra körzet szerzője kiemelte, kell az embernek egy olyan szellemi háttér, ami arra készteti, hogy tapasztalatainak hangot adjon, s számára (a korai börtönévek) tapasztalatai olyan értéket jelentenek, melyet az életben használnia és kamatoztatnia kellett. A börtönéveit „semmi pénzért nem adó” Kossuth-díjas szerző novelláiról, regényeiről, irodalomerkölcsről, „börtönszagról” vallott a pódiumbeszélgetés keretein belül, és végezetül szerzői pályafutásának folytatásával kapcsolatban sem rejtette véka alá: „Ennyi volt.”
A csütörtöki programsorozat utolsó eseményén Lövétei Lázár László beszélgetett Király László költővel. A koronavírus-járvány idején „Laci bácsi” diktafonra mondta teljes költői életművét, majd ennek apropóján, Király Zoltán ötlete nyomán kapta Lövétei azt a felkérést, hogy egy sóváradi hosszú beszélgetés keretein belül közösen helyezzék kontextusba a felmondott életművet. Így született meg A legkönnyebb igazat mondani című beszélgetőkönyv, melynek bemutatása önmagában is egy önfeledt személyes beszélgetéssé formálódott a könyvvásár színpadán valahogy úgy, ahogyan az papírra vetve is olvasható a könyvben.
Élettel telt meg a Fodor Sándor terem
Érdekfeszítő beszélgetést folytatott dr. Szöllősy Tibor ideggyógyász főorvos és Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra Magazin főszerkesztője a Fodor Sándor terem közönsége előtt. A kígyó önmagába mar című regény szerzője egy hónapot töltött orvosként a Csernobilt övező kettes zónában közvetlenül a világ eddig ismert legnagyobb ipari katasztrófáját követő időszakban. A 12 fős kárpátaljai küldöttség valamennyi tagja öt éven belül elhunyt, ő maradt az egyetlen túlélő. Tapasztalatait csontig hatoló részletességgel tárta a hallgatóság elé, ahogy teszi azt felkavaró regényében is: belülről, testközelből láttatva az átélteket.
Megtiszteltetés, hogy a 10. Csíkszeredai Könyvvásár meghívottjai között köszönthettük a 96 éves Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténészt, műfordítót. Az általa szerkesztett 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 című hiánypótló kötet bemutatóján Benkő Levente történész, szerkesztő faggatta Dávid Gyulát az ’56-os események erdélyi vonatkozásairól, történelmünk sorsfordító fejezetének körülményeiről.
Színültig telt a Fodor Sándor terem érdeklődőkkel Bogdán Mária Emese könyvbemutatóján. A Hamis ikra és telepátia című kötetet Sarány Istvánnal beszélgetve mutatta be a szerző, kinek rövidebb írásait már sokan jól ismerhetjük a közösségi médiás megosztások nyomán, hiszen ki ne olvasott volna már legalább egy Bogdán Emese szösszenetet? Nem tervezett kötetet, ám némi közbenjárással, Sarány István szerkesztő segítségével úgy alakult, hogy ma kezünkben tarthatjuk a visszaemlékezéseket, alapvetően csíki történeteket tartalmazó könyvet – szögezte le a szerző. Elmondása szerint hangulatkönyvecske ez: pillanatnyi hangulatok ezek a szövegek az iskolából, az városból, a covid-időszakból, örömökből és bánatokból. A szerkesztő hozzáfűzi, olyan apró részletek jelennek meg a szövegekben a mindennapok, a tapasztaltak kapcsán, melyeket a legtöbb ember nem venne észre vagy nem is figyelne meg, továbbá kiemeli milyen erős empátiával fordul Bogdán Emese a gyermekek felé, ami szövegeiben is jól érzékelhetően megmutatkozik. Több szöveget is felolvasott a szerző, és munkájára visszajelzésül harsány nevetésben tört ki a hallgatóság egy-egy megfogalmazás vagy elbeszélt szituáció hallatán.
A Fodor Sándor teremben végezetül energikus felolvasószínház zárta a napot: Márton László a tavaly megjelent Jászai Mari feltámasztása című drámakötetéből olvasott fel az érdeklődő látogatók számára. Majd az Avvakum, avagy az orosz egyházszakadás című misztériumjátékából is felolvasott úgy, hogy közben egymaga játszotta el mind a hat felvonultatott szereplő szólamát.
Biró Mónika-Anita
Kovács Hont Imre
